(Rotterdami Erasmus)
Zsarnoki szerepre törekvő politikusok kedvenc fogása.
A "Sírfeliratok" egyike:
Az őr
Magányosok, itt megszűnt a magány.
Csalók, nincs kit becsapni többé.
Giccsfestők, alagút-melléfúrók,
minden oldalra álló nemzetőrök,
nem kell tovább élni,
öngyilkosok, bérgyilkosok,
a nemzetet öngyilkosságra szánó bölcselők,
nem kell tovább halni,
innét már nincs irány.
Együtt alusztok játékszeretekkel.
Nem szégyellem miattatok magam.
Idevonzódik Newton, Kepler, Danton,
a múlhatatlan Periklész is itt van,
és itt a jámbor doktorok, diákok,
szép csepürágók, firkászok, pojácák,
prédikátorok, fűves emberek,
jószagú pékek, kalmár vándorok,
pengő sarkú vitézek, céhlegények,
pallérok, dühös nyelvújítók, ácsok,
álmos költők, álmatlan hídverők,
Le Corbusier is itt van:
üveggé, fénnyé válnak a kövek.
Néha kerülőúton jönnek erre.
Itt nyugszik Bajcsy-Zsilinszky Endre
és ide vágyik vissza Márai.
Vajha én, ki e vétkes-nagyszerű
folyamnak vagyok őre és tanúja,
ide térnék egyszer, s semmi álszent
gyászbeszéd ne volna rólam,
semmi zsoltár,
csak az a két szó. Tisztességes polgár.
(Gergely Ágnes)
1941 június 22.-én a hitleri Németország meglepetésszerűen, hadüzenet nélkül, erős repülőkötelékek bevetésével megtámadta a Szovjetuniót.
Magyar részen a kassai VIII. hadtest parancsnoka, Szombathelyi altábornagy, parancsot kapott Werth Henrik vezérkari főnöktől, hogy a rendelkezésére bocsátott gyorshadtestet indítsa meg a szovjet határ felé.
1941 júliusában Werth Henrik szó szerint ezt mondta: "Nekem a kassai bombázás egyenesen jól jött." Vagyis a kassai bombázást mint döntő érvet hozhatta fel a kormány végzetes elhatározásának kierőszakolására? (Ehhez hasonló incidenseket Svájc és Svédország tiltakozó jegyzékkel intézett el.)
A helyszínen talált cirillbetűs repeszdarabok orosz eredetre vallottak. De annyi már akkor is világos volt, hogy nem a legfőbb orosz katonai vezetéstől indult ki. Különben akciójához más, lényegesen érzékenyebb magyarországi célpontokat választott volna.
A bombázást valójában Fütterer ezredes budapesti német légügyi attasé és a magyar vezérkar hadműveleti csoportjának főnöke együttesen tervelték ki és szervezték meg, hogy ily módon a Szovjet ellen Magyarországot a háborúba való belépésre alaposabban alátámasztva belerántsák. A kassai repülőtér parancsnoka, Krúdy ezredes világosan felismerte a német gépeket, s ezt a hivatalos beállítás megcáfolására Bárdossynak levélben bejelentette; azonban Bárdossy leintette őt.
Bármilyen meggondolásokról lett légyen szó, jóvátehetetlen balfogás volt a kis Magyarország féltett csekély haderejét egy oly roppant nagyhatalom ellen felhasználni, melytől sem területi, sem más természetű követeléseink nem voltak.
Ezen a ponton értünk el Horthy kormányzónak a háborúba való könnyelmű beavatkozás miatti személyes felelősségéhez.
Sajnálatos módon a több fronton vívott német Blitzkríeg-sikerek Horthyt is megszédítették.
Elfogadhatatlan az az érv, hogy a visszacsatolt területek miatt lettek volna kötelezettségeink Hitlerrel szemben. A német "gesztus" irányunkban egyáltalában nem volt önzetlen; érte ilyen arányú, az ország jövendő sorsát alapjában veszélyeztető áldozatot nem lett volna szabad hozni.
A hozzászólás doboz nem működik, ezért ezzel a külön bejegyzéssel egészítem ki Carolus legutóbbi posztját.
A jegybanki szabályozás terepén is az ésszerű kompromisszum volt a járható út.
A jegybanktörvény ügyében kezdeményezett ötoldalú egyeztetések egy fő pontban meghátrálásra késztették a kormányt. Az MNB minapi kommentárja szerint „a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények által az ötoldalú egyeztetéseken megfogalmazott mindazon javaslatokat, amelyek a hiteltárgyalások megkezdésének előfeltételét képezték".
A jegybanktörvény módosító javaslata most már megoldja az IMF és az EKB által legkritikusabbnak vélt problémát, jelesül a devizatartalék feletti kontrollt.
Az eddig hatályos MNB-törvény alapján a stratégiai mellett az operatív döntések is (tehát a devizatartzalékra vonatkozók is) a monetáris tanács hatáskörébe tartoznak, ami aggodalomra adott okot, amennyiben egy, a politika által befolyásolt testület a kormány aktuális érdekei szerint kezelheti a devizatartalékot.
Az új törvénymódosító javaslat visszaállítja azt az állapotot, hogy a tanács csak a stratégiai döntéseket hozhatja meg, de az operatív devizatartalék-kezelés visszakerül az elnöki stábhoz.
A kormány ebben tehát egyértelműen visszalépett. Kompromisszum a partner által nem tárgyalási előfeltételnek tekintett pontokon: a monetáris tanács bővítése, a harmadik alelnök kinevezése és hatáskörének meghatározása tárgyában született. A kormány ezekben nem volt kénytelen visszalépni, de kielégítő írásbeli tájékoztatást ad majd az illetékes szervezeteknek arról, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátumának jövő márciusi lejártáig nem élnek a törvényben biztosított jogukkal, és nem neveznek ki új tagokat, alelnököt.
A messzehordó ágyú nagyobbik részét mélyen a földbe rejtették. Csak a csöve van fent. Azt pedig hatalmas szénaboglyával álcázták. A bálákat seperc alatt el lehet távolítani. Akkor megindul a tüzelés és addig tart, amíg szükséges.
A jelek szerint elegendő a muníció.
Tavaly 4,37 milliárd euróval kapott többet hazánk az EU-tól, mint amennyit oda befizetett. Vagyis, átszámítva, körülbelül 1300 milliárd forint nettó átutalás érkezett. Más viszonylatról szóló hír, hogy az államadóssággal összefüggő teljes kamatkiadás kb. 1200 milliárd volt. Más viszonylat, egymást nem kompenzálják, de annyi igaz, hogy végső összevetésben az EU-tól kapott tiszta jövedelem többel növelte a felhasználható nemzeti forrásokat, mint amennyivel a kamat csökkentette azokat.
És ne feledjük: a kamatot nem ellenszolgáltatás nélkül fizettük. Az valaminak az ára volt: a tőke használatáért járt. Ezt a kétoldalú ügyletet is lehet gyarmattartó kizsákmányolásnak nevezni, hiszen bármely beszélő tetszés szerinti állítást fogalmazhat meg. De akkor hogyan vélekedjünk arról az egyoldalú ügyletről, melyben 1300 milliárd forintot kaptunk, ellenszolgáltatás nélkül? Ha az imént említett okoskodást alkalmazzuk, aszerint mi zsákmányoltuk ki az Európai Uniót.
Szerencsénkre, ott még "nincs kiadva" a jelszó: "Nem leszünk Magyarország gyarmata".
Egy politológus hölgy másfél év óta mániákusan követeli, hogy menjen Matolcsy. Ezzel szemben mi történt?
Valószínűleg elővigyázatossági hitelmegállapodás megkötésére készül a kormány, ami valamivel lazább feltételeket támaszt Magyarországgal szemben, mint a 2008-ban létrejött szerződés. Az ilyesmi persze akkor jó, ha nem hívnak le belőle. Addig csak a rendelkezésre tartásáért kell fizetni. Ha lehívják, akkor kamatot, igaz, a piacinál alacsonyabb kamatláb szerint. De ekkor az államadósságot is növeli. Ez talán a Precautionary Credit Line - megelőzési hitelkeret, ami némileg bizonytalan helyzetű országoknak szól. Romániának is ez van.
Minden eshetőségre, frissítés gyanánt beillesztettem a canossai találkozó képét.
Prózai szakújságírói nézőpontból az Economist az Orbán faktor szerepét méltatja és az alábbi táblázatban mutatja be az előzményeket:
A költő halhatatlan. Szobor nélkül is az. A politikust mindenki elfelejtené szobor híján. Rászoruló.
Műhelyemben minden szellemi érdeklődésű szerzőt szívesen látok. Eszterga és egyéb gépek helyett tudományos, irodalmi, bölcseleti, stb. munkaasztalok állnak rendelkezésre. Azért működik egy marógép is.
A nők arca az, ami leginkább egyéni. Komolyabb, vidámabb és mindenféle érzéseik mozgékony tükre. A testek mondanivalója egységesebb: életörömet sugároznak. A női testalkatot banálisan három mérték jellemzi. Erről ugyan nem sokat tudunk meg az itt következő naplórészekből, a hosszú időre tekintő beszámolókat mégis tanulságosnak véltem feleleveníteni. Ezzel italo is egyetértett. (http://href.hu/x/eslx 15.hsz.) Mint írja, feljegyzései a dolgok eddig homályban maradt oldaláról szólnak, anélkül, hogy ezt az oldalt túl kívánta volna hangsúlyozni.
Tervezet 2011. 03. 08.
A "Szabadság és felelősség" c. Rész I.-IX. Cikke
I. Cikk
2011-03-14 19:072. Carolus 
Ezek a rendelkezések általában megfelelnek az európai Alapjogi Chartának, melyet egykor ismertettem.
2011-03-14 19:503. büyük
Az igazi farba a bebetonozás.
A jelenlegi Ab- elnök mandátumának lejárta után fideszest választhatnak a taláros testület élére. Ez esetben akár 2019-ig is az Ab elnöke lehetne.
A Legfelsőbb Bíróságot pedig átnevezik Kúriává, ezzel elvi lehetőség nyílik arra, hogy a Kúriának új, a kormánytöbbségnek tetsző vezetője legyen Baka András helyett.
Az ügyészség esetében Polt Péter 2019-ig biztosan hivatalban maradhat, és esetleg folytathatja, akár egészen 70 éves koráig.
A mostani 6 évről 9 évre emelik a jegybank elnökének megbízatását. Vagyis: a 2013-ban, Simor András hivatali idejének lejártakor a miniszterelnök által vezetőnek javasolt személy 2022-ig kapna mandátumot.
Az Állami Számvevőszék elnökének megmarad a 12 éves mandátuma, a tavaly megválasztott Domokos László is 2022-ig állhat az intézmény élén.
A Költségvetési Tanács élére pár hete kinevezett Járai Zsigmond elméletileg 2017-ig vezetheti az intézményt.
Átneveznék az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét, ami elvi lehetőség Szabó Máté eltávolítására.
2011-03-14 21:264. Carolus
2: Ismertettem: http://carolus.blogter.hu/371676/europaiak_vagyunk
(26-29 sz.saját hozzászólásaim.)
2011-03-15 16:115. talon
A hatalom kisajátításának lélektani előzményeit és feltételeit Magyar Bálint összegezte (NOL.03.15.)
"Az önreflexió hiányából következő tanulás és megújulásképtelenség e versenyre épülő világunkban mind az egyénnek, mind a közösségnek leküzdhetetlen hátrányt jelent.
Az önmagáért vállalt felelősséget feladó, magát az állami gondoskodásra bízó nemzet és egyén számára nélkülözhetetlen a meseszerű narratíva arról, hogy ki és miért tette tönkre sorsát és lopta el szerencséjét. A parttalan önfelmentéstől pedig egyenes az út az indulati bűnbakképzéshez: idegen szívűek, komcsik, bankárok, oligarchák, offshore-lovagok, liberálisok, zsidók, melegek, cigányok, sőt lehet bárki, akár a nem is létező pirézek (akikkel szemben a lakosság kétharmada elutasító, Tárki, 2007). Ők mind-mind okolhatók a saját szerencsétlenségünkért. S ha a politikai elit nem vállalja, hogy tudatosan szembemenjen e bennünk élő önfelmentő ösztönnel, hanem hol harsányan, hol csak kikacsintva erősíti azt, akkor a politikában és a közéletben egyaránt felszámolódik az értelmes beszéd és az egymás iránti – bár kritikus, de mégiscsak – méltányos viselkedés kultúrája.
A Fidesz felismerte az önfelmentésben rejlő, a saját sorsunk alakulásáért másokat okoló, pszichológiaiból politikaivá konvertálható erőt, és erre tudatosan épített. Vezetői nem idegengyűlölők, rasszisták vagy antiszemiták, hanem cinikusak: ha ilyen indulatokkal kell kikövezni a győzelemhez vezető utat, megteszik. A Fidesz kommunikációját 2002-től már nemcsak esetlegesen, hanem rendszerszerűen meghatározó karaktergyilkosság és bűnbakképzés (azaz a politikai ellenfél stigmatizációja és kriminalizálása) nem más, mint a populizmus hasznosítása útjában álló akadályok lebontásának eszköze."
2011-03-15 16:477. talon
@wik377: Igen. Az elődök hibái - a Fidesz mázlija. Van mázlista, aki elhiszi a saját zsenialitását.
2011-03-16 10:518. évi.
"Alapesetben egy alkotmány kijelöli a hatalom határait. Általában akkor, amikor a társadalom (vagy egy része) eszközökhöz jut, hogy rendezze a hatalmakkal a küzdelem szabályait. Vagy újakat adjon. Az Aranybullában a köznemesség kikötötte magának az ellenállás jogát a királyi önkénnyel szemben. A későbbi alkotmányerejű törvényszövegekben a magyar nemesség a király ellenében rögzítette a maga adómentességét, egyben jobbágyai örökös alávetettségét. 1989-ben az állampárttal szemben a többpárti demokrácia szabályrendszere vált az alkotmány részévé. Most a hatalom vesz vissza jogokat a társadalomtól. Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét mindenkitől, aki nem része a hatalmi mechanizmusnak, az önigazgatás jogát például a bíráktól, csonkolja az állampolgárokat képviselő ombudsmani intézményt, miközben az AB jogainak szűkítését is alaptörvénybe iktatja. Cserébe mindenki közjogi előnyöket kap, akitől a Fidesz hálát remélhet. Így – egyelőre elvi lehetőségként – szavazati jogot a határon túliak, ráadásvoksot a gyermekes családok."
Érdemes végig olvasni az egész cikket:
http://href.hu/x/etwq
2011-03-16 12:209. smirgli
@évi.: De jó cikk! Török Gábor is szól:
"Alkotás vagy gátlástalanság? - kérdeztem a már többször emlegetett tavaly júliusi cikkemben. Most úgy tűnik, hogy pontosan az a politikai esemény, amely korábban a leginkább alkalmasnak látszott az alkotás, a teremtő cselekvés bemutatására, demonstrálhatja legvilágosabban a más véleményeket rutinból ignoráló, akarnok egyoldalúságot. Rossz, ha így történik: az országnak biztosan, de szerintem hosszú távon a kormánynak is" - írja blogjában Török Gábor. (NOL. 03.16.)
2011-03-16 13:2010. évi.
@smirgli: Na igen, Török Gábor is jól látja, sajna...ez hosszú távon mindannyiunknak rossz, bele se merek gondolni mennyire.
Én nem ezt akartam kilencvenben, pedig hogy örültem akkor...még olyan lelkes voltam, és minden elszállt.
2011-03-17 20:1611. Mne
@Carolus 1: A korábbi változatban nem így szerepelt, hanem: "Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza."
(Mint tavaly blogomban megjegyeztem, nagy hiba volt kihagyni az államszervezet és a vallási szervezetek közti viszony lényegének elvi meghatározását. A kettő összefonódása fölött eljárt az idő. Szétválasztásuknak van egy minimuma, lehetséges egy közepes mértéke, vagy maximális mértéke, mint Franciaországban és az USÁ-ban. A választás számos meggondolástól függ, de nem lehet úgy tenni, mintha ez a probléma nem létezne, vagy nem az alkotmány illetékességébe tartozna.) Ennek a kifogásomnak a jelen tervezet helyt adott. Jól tették, mert alapkérdésről van szó!
2011-03-17 20:3612. Mne
Erre a tavalyi bejegyzésemre hivatkoztam:
http://memory.blogter.hu/452655/alkotmanyunk_vazlata_nem_papirrongy_frissitve
Ott megjegyeztem, hogy máris a szép elveknek sokban ellentmondó gyakorlat alakult ki.
2011-03-17 21:4513. smirgli
Néhány további Cikk:
X. Cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhet középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi
támogatásával biztosítja.
XI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzésével mindenki köteles hozzájárulni a közösség
gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
XII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen
és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(A fentiek a szociális jogok bizonyos fokú gyengítését jelentik.)
2011-03-17 21:4914. smirgli
Folytatás:
XIII. Cikk
(1) Magyar állampolgárt Magyarország területéről nem lehet kiutasítani, és külföldről bármikor hazatérhet.
Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra
ítélik, kínozzák, illetve más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet– kérelemre menedékjogot
biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
XIV. Cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,
fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is
segíti.
XV. Cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelel testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van ahhoz, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
(Új rendelkezés a szülőkről való gondoskodás kötelezettsége.)
2011-03-17 21:5115. smirgli
További folytatás:
XVI. Cikk
(1) A munkavállalók és munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára, és más közösségi célokra is figyelemmel – egymással együttműködnek.
(2) A törvényben meghatározottak szerint minden munkavállalónak, valamint ezek szervezeteinek joga van ahhoz, hogy tárgyalást folytasson, és annak eredményeképpen kollektív szerződést kössön, érdekei védelmében együttesen fellépjen, vagy munkabeszüntetést tartson.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVII. Cikk
(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
XVIII. Cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetén a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személy, közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával, és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
XIX. Cikk
(1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez.
(2) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti el.
XX. Cikk
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
A blogtéri vita első 46 hozzászólását beillesztettem ide.
2011-03-18 10:0916. Mne
A poszt elején idézett első Cikk (3) bekezdése a korábbi szabályozási koncepcióban sokkal merevebb volt, jóval több korlátozást nevesített.
"8.
Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásának mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. Az alapvető jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy az bárki számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely más zaklatására, jogainak és szabadságának megsértésére vagy az Alkotmányban meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul."
2011-03-18 10:2017. Mne
Más a családra vonatkozó fogalmazás is. Emiatt idézem a korábbi szabályozási alapelvek egyik pontját:
"7.
Az Alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."
Az új tervezet Alapvetésében ez áll:
"K. Cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
*Már nincs szó "legalapvetőbb és legtermészetesebb közösség" - ről.*
2011-03-18 14:3818. smirgli
@Mne 17: Az pedig az adott frontszakasz teljes feladását jelenti, hogy "valamint" a családot védi, és nem a házasságon alapuló családot. Védi tehát a házasságkötés nélküli családot, vagyis a bejegyzett élettársi kapcsolaton alapulót is. Sőt, fogalmazása a mindenféle bejegyzés nélküli családra is kiterjed. Külön törvény meghatározhatja, hogy pl. ötéves (tízéves) együttélés már családnak számít, mindenféle papír nélkül.
2011-03-18 20:1119. Carolus
Az Alapvetés általam másutt bírált Q. Cikke alapján mindent az anakronisztikus bevezetés alá lehet rendelni és evvel semmissé tenni.Korai lelkendezni a tervezet EU konform jellege miatt. Az alapvető jogokra vonatkozó szabályok csak a kommunikációban egyeznek meg az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltakkal. A charta számos garanciális szabálya kimaradt a tervezetből (pl. 8., 11., 21., 27., 30, stb. cikk). A tervezet a személyes adatok védelme körében nem tartalmazza a célhoz kötött adatkezelés követelményét, a véleménynyilvánítás szabadságának deklarálása nem jár együtt annak a követelménynek a megfogalmazásával, miszerint a tömegtájékoztatás sokszínűségét biztosítani kell, a munkavédelem szabályai között nem található meg az indokolás nélküli elbocsátás tilalma, a gyermekvállalás miatti elbocsátás tilalma, valamint az elbocsátás előtti meghallgatás kötelezettsége sem. A tervezet nem mondja ki, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet a jogalanyok számára kötelezettséget megállapítani. A szociális biztonsághoz való jog már nem lesz alapvető jog.
2011-03-19 08:0920. Carolus
Monoton suttogás hallatszik: egy síma, egy fordított. Mi ez? http://carolus.blogter.hu/463331/kot_a_beton
2011-03-19 16:1621. évi.
Az Alkotmánybíróság, illetve az ügyvédi kamara elnöke élesen bírálta a kormánypártok koncepcióját:
http://hirszerzo.hu/belfold/20110318_birosag_alkotmanybirosag_alkotmany
2011-03-19 17:2722. smirgli
@Carolus 19: A gumiformulák, pl. állami kötelesség helyett "törekvés", alkalmasak az embervédelmi közeg felhígítására. A szociális védelem részben ma is formális és irracionális, ami bizonyos változtatást indokolttá tesz.
2011-03-19 17:2923. smirgli
@Carolus 20: Elolvastam, tetszett. Az előkészített zsaluzatba számos egyéb helyen is öntenék a transzportbetont. Vagy már be is csurgatták.
2011-03-19 17:3424. smirgli
@évi. 21: Köszönettel vettem és mindjárt idézem.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke Baka András LB elnökhöz hasonlóan "több ponton bírálta a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-tervezetet. A hagyományok ápolására ő is kitért elődadásában: szerinte mostanság „archaizálási hóbortról” beszélhetünk.
Az Ab elnöke indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példanélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által még tavaly novemberben elfogadott hatáskörcsökkenés – azaz, hogy a költségvetési kérdéseket az Ab csak alapjogi szempontból vizsgálhatja – benne maradt az új alaptörvény tervezetében."
2011-03-19 18:0625. széna
@smirgli 22: Humánus szellemben. Nem így:
"... az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem." - egy most nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint egyebek mellett ezt mondta Hódmezővásárhely közgyűlésén Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője.
2011-03-19 19:0527. széna
Az alkotmánytervezet hitvallásnak szánt bevezetése temérdek zavarosságot rejt. Gerő András így próbálja feloldani az egyik problémát:
A probléma feloldása az lenne, ha a Szent István érdemeit taglaló mondat így szólna: államalapító királyunk hazánkat a keresztény Európa és így az antik-zsidó-keresztény kultúrkör részévé tette...
A kultúrkör fogalmának beemelése más előnyökkel is járna. Közösséget teremtene a szerepet magáénak valló többi néppel... A kultúrkör fogalma értelmezhetővé tenné a belőle következő, a századok során egyre szekulárisabbá váló sokszínű magyar kultúra integrálását is.
A szövegezők azt írják: „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”. Megítélésem szerint ez is zavaros így. A nemzet szó tartalma sokat változott az évszázadok során. A XIX. század első harmadáig túlnyomórészt a kiváltságoltak önmagukat nevezték nemzetnek, és csak utána terjedt ki a nemzetfogalom mindazokra, akik magukat magyarnak vallották, vallják.
A kereszténység univerzális meggyőződés, nincs köze nemzeti tartalomhoz. Helyesebb lenne azt írni: elismerjük a kereszténység állammegtartó szerepét. Ez annál is inkább indokolt, mert hosszú évszázadokon át az állam, illetve az uralkodói hatalom igazolását Istentől származtatták, s ebben a konstrukcióban az egyháziasságnak kiemelkedő szerepe volt...
2011-03-19 19:1028. széna
Gerő azt is kifejti, hogy mit kell történeti, illetve történelmi alkotmány alatt érteni.
A történeti alkotmány a rendi alkotmányosságot jelenti. Azt, amit a magyar rendiség önnön jogainak biztosítására és a felújuló abszolutista szándékok kivédésére évszázadokon át értelmezve és átértelmezve kialakított, magáénak vallott és eszközül használt. Werbőczi István 1517-ben megjelent és a maga teljességében hivatalosan törvénnyé nem tett törvénykönyve volt a történeti alkotmányosság fő öszszefoglalása. Tartalmazta többek között a nemesi adómentességet, az egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét (azaz hogy személyében a köznemes egyenjogú az arisztokratával), a jobbágyság röghöz kötését, az előjogok világát.
A magyar reformkor egyik nagy tette az volt, hogy lebontotta a kiváltságokra alapuló alkotmányos elveket és működést. Ahogy ők mondták: be kell emelni a népet az alkotmány sáncai közé. Megtették.
A rendi alkotmányosság – más néven történeti alkotmány –, akárhogy is nézem, a jogegyenlőtlenség alkotmánya volt.
A mostani alkotmánytervezet – egy kivételtől, a plurális választójog lehetőségétől eltekintve – a jogegyenlőségre épül. Fogalmilag teljesen érthetetlen, hogy a jövendőbeli alkotmány keretei közé tradícióként, értelmezési keretként miért kell beemelni az előjogokra alapozódó világ jogi szemléletét.
A történeti vagy történelmi alkotmány kifejezést szerintem teljesen ki kellene hagyni.
2011-03-19 19:1729. széna
Előbbi kommentem idézet volt Gerő Andrástól. A történész így folytatja:
"Kissé szürreális, hogy az oszmán-török megszállással, illetve a Habsburg abszolutizmussal szemben több száz év késéssel, 2011-ben közlik, miszerint nem ismerik el a rendi alkotmány felfüggesztését. S azt is tudtunkra adják, hogy az 1944 és 1990 közti időszakot is – megint csak utólag – semmisnek tekintik.
Ha egy nemzedéket harminc évnek veszünk, akkor a magyar állam megalakulása óta 34 nemzedéknyi idő telt el. Ha nem Mohácstól (1526), hanem 1541-től, Buda török általi elfoglalásától számítjuk a középkori magyar állam bukását, akkor is körülbelül 14-15 nemzedék munkáját, erőfeszítéseit, energiáját tessékeljük ki a magyar történelemből – miközben a szövegben már közöltük azt is, hogy „büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre”.
Minő önellentmondás! Ami persze nem véletlen, hiszen ez az egész úgy abszurd, ahogy van.
Megítélésem szerint a történelem, s így a magyar múlt is oszthatatlan egész, amit csak onnan lehet folytatni, ahol éppen tartunk. Nem mazsolázhatunk történelmünkben, mert minden eleme a miénk; a siker, a szégyen, a jó, a rossz is. Legföljebb abban dönthetünk, hogy mit folytatunk, milyen tradíciót vállalunk. Éppen ezért én az alkotmánytervezetbe olyan szövegrészt tennék be, ami a múlt oszthatatlanságáról és a választás felelősségéről szól."
2011-03-20 08:0630. smirgli
24.hez: Szóvá tették a bírói kar bizonyos fokú háttérbe szorítását is.
2011-03-20 08:0831. smirgli
@széna 25: A fogalmazás egyéni, a szemlélet felülről sugalmazott.
2011-03-20 08:1132. smirgli
@Kósza 26: Az ilyen őszinteség az őszintének káros, a többieknek hasznos, mert segít tisztábban látni.
2011-03-20 08:1833. smirgli
@széna 27-29: Gerőnek ezek a megállapításai csatlakoznak a virtuális tanulókörünkben tavaly nyár óta legalább tíz ember által hangoztatott értékeléshez. Elemzése megüti a minőségi mércét. A "hitvallás" nem.
2011-03-20 18:2034. széna
@smirgli 32: Időközben bocsánatot kért, különben is manipulálták a felvételt, különben is csak arról beszélt, hogy az önkormányzatba ne kerüljenek be szegények.
2011-03-20 20:2235. Mne
@széna 34: "az ember kaparjon, gyűjtsön" mint ezt a 25. sz. kommentben idézted. Rendben van az is, hogy ily módon vagyont szerezhet. Tisztelet a kivételnek, de az újgazdag vidéki középosztály és túlzottan ambiciózus fiatalpolgári szócsövei ezt egyben morális fölénynek tekintik, melynek magaslatáról lenézhetik a szegényeket.
2011-03-20 20:3336. széna
@Mne 35: A vagyontalanoknak is voltak szószólói, legalábbis régebben. Ilyen volt Táncsics, akinek kiszabadítását Petőfi vezette és ezt jogos büszkeséggel említette a blogomban most teljes terjedelemben reprodukált versében.
2011-03-20 21:0037. Carolus
@széna 36: Jó, hogy teljes terjedelemben, mert a sajtószabadságról szóló részei, láthatólag nem voltak ínyére a minapi hivatalos ünnepségeket rendező propaganda központnak.
2011-03-20 22:3838. smirgli
@Mne 35: "morális fölénynek tekintik, melynek magaslatáról lenézhetik a szegényeket." Ez eszmei igazolást is próbálhat adni a jobb módúakat támogató pénzügyi konstrukcióknak, a szociális háló gyengítésének. Az indokolatlan szociális kiadásokat valóban vissza kell fogni, de nem a ténylegesen rászorultak kárára és nem ilyen visszataszító ideológia alapján.
2011-03-21 08:2439. büyük
Komcsi propaganda.
2011-03-21 10:4940. Carolus
@széna 36: "Táncsics, akinek kiszabadítását Petőfi vezette"
Ők és bartaik később is ellene szegültek az alkotmányos folytonosságot megtestesítő Szent Korona jegyében regnáló király parancsainak. Nem a koronás alkotmányos folytonosságot, hanem a trónnal szembeszegülés folytonosságát gyakorolták akkor is, amikor Európa már csendes volt.
2011-03-21 10:5041. Carolus
*barátaik
2011-03-21 11:0642. Carolus
A márciusi ifjúság a franciák hármas jelszavát választotta. Nálunk ezek helyett tennék a fő helyre, formálissá váló hitvallásként az olyan szólásokat mint hűség,hit,szeretet. Hűség az "alkotmányos folytonosságot megtestesítő" Szent Koronához? Őfelségéhez?
2011-03-21 15:5843. talon
@Carolus 40: A Szent Koronában megtestesülő alkotmányos folytonosság helyreállításának néhány színhelye: Világos, az Újépület sarka és Arad.
2011-03-21 18:0344. talon
@Mne 35: "az ember kaparjon, gyűjtsön" A mostanában dicsőített ambiciózus kisvállalkozónak ez a szellemi horizontja. Amikor a francia forradalomban a nacionalizmus plebejus hordozójaként időleges hatalomhoz jutott, megvadult és mindenkit ezen a szinten akart egyenlővé tenni. Lenyakaztatta az arisztokraták, majd a nagytőkések, azután a bérmunkások képviselőit. Végül pedig a saját vezetőit, és át kellett engednie a hatalmat a nagypolgárság nyílt, leplezetlen uralmának. Majd a diktátornak.
2011-03-21 19:1645. talon
A '48-as magyar forradalomban a nacionalizmus plebejus hordozói nem vadultak vérszomjas utcai csőcselékké, mint anno a franciák, hanem radikális kisebbségként Petőfiék hívei maradtak. A Kossuth által joggal képviselt parlamentarizmus külső ellenzékeként. Ama parlamentarizmus hagyománya nem fér bele az alkotmány Szent Korona által képviselt folytonosságának erőltetett koncepciójába. A nép jobban tudta, mert Kossuth apánkról énekelt.
2011-03-22 11:0846. Mne
Ennek a virtuális tanulókörnek az álláspontjával nagyban-egészében megegyezik dr. Bíró Endre jogász véleménye: http://href.hu/x/evr1
Három és fél millió magyar katona vett részt a harcokban.
Lövészárok szokásos formája. A harcok szünetében a bakák négy órát töltöttek a nyitott árokban, nyolc órát a fedezékben, vagy a század arcvonala mögött. Kéthetes turnusokban váltották a katonákat. Esős időszakban hamar sárrá változott az egész terület. A legnagyobb közvetlen ellenség a patkány volt. Tömegesen lepte el az árkokat, terjesztette a betegségeket.
Még kínzóbb ellenség volt a fejtetü és a ruhatetü. A két hét alatt alig volt lehetőség tisztálkodásra, mosásra pedig még annyi sem. Melegben félhavi izzadság száradt rá az emberek bőrére és ruhájára. Ettől szörnyűséges lövészárok szaguk volt. Próbáljuk meg átélni azoknak az érzéseit, akiket ilyen helyzetbe hoztak.
Felvetődik, hogy miért és kinek volt szüksége erre a háborúra.
Az egykorú fényképek nem hazudnak.
A Piave folyó mentén ílyen alakzatban várták az ellenséges támadást.
Ha parancsot kaptak, maguk mentek rohamra. (Az előtérben látható katona kezében a drótakadályt vágó szerszám.) Isonzó.
Indul a roham.
Még veszélyesebb feladat folyót forszírozni ellenséges tűzben. 
A sebesültet a hátán szállítja a láthatóan kimerült szanitéc.
Másutt az utolsó ágyugolyóig folyik a védekezés. (Propaganda célú német képeslap, amelyen a kölcsönös öldöklés áldozatai is láthatók.)
Halottszemle galiciai magyar hősi halottak felett.
A hősi halottak özvegyei a háború után csekély nyugdíjat kaptak.
Italo engedélyével bemásolva.
A hozzászólásokat ide iktatom:
ozzászólások (100) 
2010-12-12 19:121. Mne 
"Felvetődik, hogy miért és kinek volt szüksége erre a háborúra."
Joggal.
2010-12-12 20:452. Carolus
A hadtörténész szerint a nemzet Árpád kora óta egészen 1848-ig viselt valamennyi háborújában együttesen sem vesztett több vért, mint a világháború 51 hónapja alatt...
A mozgósítás elrendelésekor Magyarország területérõl 1,663.500 fõnyi tömeg vonult a zászlók alá. Ennek nagyobb része a kereteket töltötte ki, illetve emelte hadiállományra, kisebb része pedig másodrendü katonai feladatokra szánt új csapatok megszervezésére szolgált.
2010-12-12 20:483. Carolus
Az 1914 augusztusában kivonult haderõ tulajdonképpen már 1914 végéig elfogyott volna, ha pótlást nem kap. A harcoló csapat minden képzeletet felülmuló mértékben apadt. Már az elsõ hónap veszteségei felülmulták azt a létszámot, amelyet a hadvezetõség pótlás gyanánt ...készenlétbe állított. Szükségessé vált, hogy minden gyalogezred havonta egy menetzászlóaljat (azaz 25%-os pótlást) kapjon. Ezenfelül a hadvezetõség új ezredeket is állított fel, hogy az ellenség túlerejét kiegyensúlyozza...
2010-12-12 20:504. Carolus
"Mindezekre a célokra a háború folyamán fokozatosan még 1,950.000 magyar hivatott be katonai szolgálatra, ami csak úgy volt lehetséges, hogy a katonai szolgálatra kötelezettek korhatára: a 21.-42. életév lefelé a 18., felfelé az 50. évig kiterjesztetett. Az így nyert közel 2 milliónyi tömegbõl kapott Ausztria 50.000 fõt, a többinek legnagyobb része menetalakulásokba tagozva fedezte a harcoló csapatok vérveszteségeit" és bizonyos része szervezõdött meg új csapat gyanánt.
2010-12-12 20:535. Carolus
"Ez a túlzott igénybevétel a néperõt kimerítette. Az ezredek kezdeti hadilétszámát nem lehetett a háború végéig fenntartani. A havonta a harctérre küldött menetzászlóaljak állományát idõvel erõsen csökkenteni kellett. A háború végén a 96 népfölkelõ zászlóaljból már csak 41 volt meg... A többit a csataterek nyelték el.
Magyarország végeredményben a világháborúban közel 3,800.000 katonát adott. Ennek a nagy tömegnek még a fele sem úszta meg simán a világháborút, ahogyan ezt a veszteség mutatja. A veszteség elesettekben és elhaltakban 661.000 fõ, a bevonultak 17 %-a,sebesültekben 743.000 fõ (20 %), foglyokban 734,000 (19 %) volt."
2010-12-12 20:566. Carolus
"A fogságba esettek nagy számát megmagyarázza a sok balsikerû hadjárat... Magyarország hadiszolgálatra hívta lakosságának 18 %-át. Ezenfelül még a hadviselés céljait szolgáló üzemben 800.000 polgárát foglalkoztatta. A néperõ olyan kihasználása ez, amilyenre a magyar nemzet történetében még nem volt példa."
Forrás: Julier Ferenc: a világháború magyar szemmel. 1914-1918. 8.fej.
2010-12-12 21:047. smirgli
@Carolus: Köszönöm szépen a szemelvényeket.Utána néztem a forrásnak. Julier a Magyar Szemlénél jelentette meg 1933-ban az I. világháborút tárgyilagosan, kizárólag hadelméleti alapon bemutató legismertebb könyvét 1914–1918. A világháború magyar szemmel címen.
2010-12-12 21:259. büyük
A gyilkolászás olvastán inkább valami derűset mondok. 26:25 re vertük az ukránokat a női kézilabda EB-n. Csorba kiköszörülve.
2010-12-13 10:5610. évi.
@büyük: végre egy jó hír...:)
A háborúkhoz nem értek, az olyan férfias dolog...de azért van róla elképzelésem.
Jelen esetben a fotók mindent elmondanak róla, a miérteket pedig meghagyom a történészeknek.
Az én meglátásom szerint a háború mindig is egy biznisz, a két világháború erre konkrét példa,a hatalmi törekvések és egyben a gazdasági válságból való kilábalás véres eszköze volt mindkettő,rengeteg áldozattal járó értelmetlen öldöklés.
Ez a három és félmillió számomra döbbenetes szám...
2010-12-13 12:5411. Carolus
Legutóbb idézték, de ide vág a tavalyi széljegyzetem a két világháborúhoz: "Egyik sem az ideológia/rendszer miatt tört ki. Mindkettő a németek körüli szövetség és a nyugati-orosz szövetség között folyt. Megdöbbenhetsz, de ebből a szempontból mellékes, hogy a 2. esetben a németeknél náci, az oroszoknál bolsi rendszer volt."
2010-12-13 18:0112. Mne
@Carolus: #11 Már az első világháborúban is mindkét szemben álló koalíció vezetői és szolgáló újságíróik a háborús mozgósítás eszközeként használták fel saját lakosságuk természetes nemzeti érzületét, hazaszeretetét. Végletesre fokozva ez torzult nacionalista ideológiává.
2010-12-13 19:0513. talon
@Mne: A nemzetek ébredésének korában a nacionális eszmekör segítette a birodalmi és egyéb kötelmek lerázását. Mint az elnyomottak ideológiájának, szellemi felszabadító hatása is volt. A másokat letipró, hódító, háborúzó hatalom segédeszközeként negatív szerepet játszik. A mai Európai Parlament többségének szóhasználata politikailag pejoratívnak tekinti, szintúgy mint leginkább szélsőséges válfaját, a sovinizmust.
2010-12-13 19:1214. talon
A háborúra felbujtás eszköze volt, melyet például 1914-15-ben az egyik leginkább véresszájú uszító, Benito Mussolini alkalmazott. - Önmagában egyetlen ideológia sem vezethetett háborúhoz az újkorban. Ennélfogva a nacionalizmus sem tekinthető a világháborúk okának.
2010-12-13 20:4715. smirgli
@évi.: "rengeteg áldozattal járó értelmetlen öldöklés." Sajnos igen. Ugyanazok döntöttek róla, akik békeidőkben is befolyásos hatalmi és gazdasági pozíciókban voltak. Még többet akartak szerezni.
2010-12-13 20:5616. smirgli
@Carolus: Igen, nagyhatalmak érdekvezérelt koalíciója a lényeg. Mindkét háborúban a létező világrend válsága robbant ki. A náci és a szovjet rezsim is a világkapitalizmus része volt. A szovjet államkapitalizmus nem kevésbé, mint a cári rendszer.
2010-12-13 21:0417. smirgli
@Mne: A hatalom és befolyás birtokosai saját céljaik érdekében békeidőben is manipulálják a közvéleményt. Háborúban ezt csúcsfordulat-számon működtetik a nacionalista szenvedély üzemanyagával.
2010-12-13 21:1618. smirgli
@talon: 13 A nacionalizmus csak mint mozgalom lehet politikailag hatékony. Ilyen nemzeti mozgalma lehet elnyomott kisebbségnek, vagy elnyomó többségnek. Bűnöket ugyan mindkét oldal elkövethet, de erre általában a többségnek van nagyobb lehetősége.
2010-12-13 21:3919. smirgli
A nacionalizmus mint eszme, mozgalom és állami ideológia különösen a francia forradalom idején és azóta lett a politika és a közvélemény befolyásolásának fontos hatótényezője. Pozitív és negatív értelemben egyaránt.
2010-12-13 21:4420. zuzzer
@smirgli: manapság mi a különbség? Semmi. Vikilíksz, miegymás, aztán lekapcsolnak mindenkit, pedig amit sejtünk az a legtöbbször az igazság. Kell valahol valami konfliktus, hogy az a sok lőszer ne rohadjon ránk.
2010-12-13 21:4521. smirgli
@talon: 14 Mussolini uszításával szemben állott a Római Kúria. Még X.Pius idejében (1914.07.29) gróf Pálffy Móric, a Monarchia vatikáni követe jelentette, hogy a pápa a központi hatalmakkal való együttműködés híve.
2010-12-13 21:5322. smirgli
Már folyt a háború, amikor Scapinelli pápai nuncius és Piffl bécsi érsek területi egyezkedést próbált nyélbe ütni Olaszországgal. De a császár és király a háborús pártot támogatta, amiben most már Tisza István tanácsa is közrejátszott. A két oldal háborús pártjai meghiúsították a békés rendezést Olaszországgal. Az olasz fronton százezernyi magyar pusztult el.
2010-12-13 22:0523. smirgli
@zuzzer: A világban kevés a változás, Európában, szerencsénkre, több. A német-francia kibékülés, majd az EU miatt itt 65 év óta nem tört ki világháború. Na meg az atom miatt. Másutt, Koreában most nagyon fenyegetőznek az alkalmazásával. A világban folyó egyéb 20-21. sz.-i háborúkban valszeg elpusztultak majdnem annyian, mint a két világháborúban.
2010-12-14 07:4724. pirosat
Az, hogy kinek állt érdekében, nem nehéz megtudni.
"Mi kell a háborúhoz?"
Az, hogy kinek volt hozzávalója, sem nehéz megtudni, ha nem a 'történelem oktatás' átrostált, lényegtől mentesített forrásából merít a kutakodó.
1913. dec. 23-án valahol komoly változás történt. Ha ez hamarabb sikerült volna, már előbb kirobbantották volna az I. VH-t. Az pedig csak eszköz volt.
2010-12-14 14:5625. talon
1913 Dec 23 President Woodrow Wilson Signs The Owen-Glass Act
2010-12-14 17:1426. kalas
Szeretek a tényeknél maradni. A háború elején a központi hatalmak hadereje 96 aktív és 52 tartalék gyalogos hadosztályt és 22 lovashadosztályt
jelentett 3 819 000 katonával, összesen 7972 tábori, 1537 nehéztüzérségi löveggel, 4020 géppuskával és 311 repülőgéppel.
Ezzel az arzenállal szemben az antanthatalmak egyesített hadereje – a maga 147,5 aktív és 78 tartalék gyalogoshadosztályával és 41 lovashadosztályával, összesen 5 844 000 katonájával, 11 372 tábori, 586 nehéztüzérségi lövegével, 6536 géppuskájával és 605 repülőgépével jelentős élőerő és fegyverzeti fölényben volt. Ez érvényesült hosszú távon, különösen a villámháború Marne-i kudarca utáni állóháború folyamán.
2010-12-14 17:3627. évi.
@kalas: hú, micsoda precizitás...
Mondom én,hogy a háború férfias dolog.Akár a matematika:)
@pirosat:
"A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz."
Montecuccoli szerint legalábbis:)
2010-12-14 19:3428. kalas
@talon: 25 Szenzációhajhász, marxista jellegű propaganda-kiadványok kapcsolják ahhoz a törvényhez a világháború kitörését.
2010-12-14 19:3929. kalas
@évi.: 27 Kiírtam, hogy látsszon: eleve gyengébb koalícióban léptünk a háborúba. Vezetőink elhitték, hogy a villámháború túlkompenzálja a gyengeséget. A tartós tényezők felülírták a villámsikereket.
2010-12-14 20:5230. smirgli
@pirosat: 24 Léteznek nagyon szigorú tényfeltáró mérce szerint készült komplex tudományos művek, ezért nem vagyunk ráutalva az általad is bírált "megrostált", vagy pedig ideológiai szempontok, politikai érdekek szerint manipulált leírásokra.
2010-12-14 21:0331. smirgli
@kalas: 26 Ekkora fegyverkezés nem történhet máról holnapra, a megfelelő ipari háttér több évtizedes kibontakozása nélkül. Ilyen tények mögött a kutatások azt is feltárták, hogy a német termelőkapacitás mikor érte el a szintén évtizedes hódítási törekvés megvalósításához, a magasan szervezett katonai potenciál működtetéséhez a hadvezetés által elegendőnek ítélt színvonalat.
2010-12-14 21:1332. smirgli
@kalas: 28 Más címkével díszelgő szimplifikátorok is bőven akadnak és a végponti ideológiák keverednek egymással az események torzítása során. Egyetlen történelmi leírásnak sem hihetünk,mely a jelenre politikai következtetéseket sugall,aktualizál. Mindegyik hamisít.
2010-12-14 21:2133. smirgli
@kalas: 29 A legutóbbi blogban közösen kimutattuk, hogy Trianon a megelőző két évtized társadalmának és politikájának alakulásában kódolódott. A hadbalépés nyomta le az Enter billentyűt. Az egységes királyság menthetetlen volt, de célravezetőbb békebeli és katonai döntésekkel akkora nemzettestnek az anyaországtól való elszakadása elkerülhető lett volna.
2010-12-15 09:4934. kalas
A gyengébb koalíció tagjaiban a társadalmi struktúra erősebb rendi maradványai éltek. A modern német ipar mellett volt százezernyi nemes junkerbirtoka uralta a mezőgazdaságot. A magyar birtokstruktúra végletesen koncentrált volt. Ezek urai döntően befolyásolták a politikai kultúrát, mely sokkal korszerűtlenebb, a magánszabadság sokkal kisebb volt a nyugati közéletben megszokottnál. A kontraproduktív döntések sorozatának így nagyobb lett a valószínűsége.
2010-12-15 13:2135. smirgli
@kalas: Ezen a struktúrán belül a Nyugathoz képest mindkét helyen erősebb volt a katonatiszti kaszt szerepe, a legfelső politikai (hadbalépési) döntésekben pedig a vezérkarok felelőssége.
2010-12-15 13:2536. smirgli
Mindezzel együtt 1914-ben a Magyar Királyság egy hódító háborúba kapcsolódott be. Csakúgy, mint az összes többi hadviselő fél, talán az először megtámadott Szerbiát leszámítva.
2010-12-16 08:3637. széna
A katolikus lexikon írja X. Pius pápa megválasztásáról (1903):"A konklávé először Rampolla bíb. felé hajlott, de tudomásul vették Ferenc József vétóját, és ~t vál. meg." A vétó Rampolla francia orientációja miatt történt.Már 11 évvel a háború előtt az alakuló koalíciók szembenállása fejeződött ki a vétóban.
2010-12-16 19:5938. smirgli
32: Hozzáteszem, hogy tanulságokat azért levonhatunk. Egy eszmecserében Talonnak épp most válaszoltam arról, hogy a lényeget elhazudó propaganda eltagadja, ami fontos. (Ilyen az I. világháborút előkészítő korszak, amiről most a nagyhangú propagandisták hallgatnak.) Másik, kedvelt fogásuk: egy helyzet elemeit, összetevőit nem a valóságos fontosságuknak megfelelő arányban emlegetni. Van direkt, szemérmetlen hazudozás is.
2010-12-16 23:1440. talon
@smirgli: 38 Hozzájuk tehetnéd még a blöffölést, a másra mutogatást, melyekben nem talált ki újat a száz évvel ezelőttihez képest a mostani einstandok "szükségességét" magyarázó propaganda. Ez valóban nem aktualizálás, hanem a manipulálás közös vonásokról szóló tanulságok levonása.
2010-12-16 23:1541. talon
*vonásairól
2010-12-17 16:3942. talon
@smirgli: 38 Amiről írsz, az a szürke és a fekete propaganda "egy helyzet elemeit, összetevőit nem a valóságos fontosságuknak megfelelő arányban emlegetni. Van direkt, szemérmetlen hazudozás is." A fehér propaganda egyiket sem teszi, csak a térrel, adásidővel manipulál. A számára kellemetlen híreket eldugott helyen közli, a kellemest kiemeli, sulykolja.
2010-12-17 20:4243. talon
@kalas: 29 "A tartós tényezők felülírták a villámsikereket." Ez is az egyetemes tanulságok közé sorolódik. Ma is igaz: egyszeri intézkedésekkel csak ideiglenes javulást lehet elérni, például a közpénzügyek egyensúlyi helyzetében.
2010-12-17 21:3144. Carolus
@smirgli: 7 Ezt viszont már magam találtam az említett hadtörténésznél az 1918-as piavei csatáról: "Ebben a szerencsétlen piavei csatában 50.000 foglyot ejtettünk, de elvesztettünk 150.000 embert és ami még súlyosabb volt, elvesztettük a hitet a végső győzelemben, pedig ez a hit tartotta fenn erkölcsi erőnket a négy év óta tartó, balsikerben bővelkedő háború alatt."
2010-12-18 17:5645. Carolus
@talon: 42 Nagy propaganda hatása van olyan fogásoknak, mint a blöff, a beígért leleplezés, az érdemi vita személyi síkra terelése vagy egy-egy koncepciós per.
2010-12-18 20:1146. Carolus
Az imént írtam másutt:A politika eszközkészlete szintén eléggé állandó és ennyiben folytonos. Minden politikus abból válogat, persze ki-ki a maga módján. Nem kell aktualizálni a múltat, csak megkeresni benne a jelenben is érvényesülő némely szabályszerűséget.
2010-12-19 11:4547. smirgli
@talon: 40-43 Ez mind igaz. A politikai marketinget is az ideiglenes hatótényezők közé sorolom. Hosszabb távon az emberek megélhetési szükséglete dönt, hacsak nincs diktatúra.
2010-12-19 11:5148. smirgli
@Carolus: 44 Az olyasmi volt, mint a 2. világháborúban a németek előretörése az Ardennekben. Ideiglenes hadműveleti sikerek a végleges vereség előtt. Óriási áldozatokkal.
2010-12-19 12:0249. smirgli
@Carolus: 45 Érzelmileg motivált, elsietett ítéleteink, elfogultságaink, ismerethiányunk miatt saját magunkat is gyakran becsapjuk és könnyen elfogadjuk a propagandát, ha azt mondja, amit hallani szeretnénk. A világ azt kívánja, hogy félrevezessék.
2010-12-19 12:0450. smirgli
@Carolus: 46 A politikusi szakmában minden a hatalom érdekében történik, a normál erkölcsi érzékéhez ragaszkodó ember itt nem rúg labdába.
2010-12-19 22:3351. talon
@smirgli: 50 A politikai tudománynak ennél összetettebb képe van. Demokratikus társadalomban a pártok közti rivalizálás időnként visszatéríti őket ahhoz, ami a hétköznapi embernek elfogadhatóbb. A munkavállalók képviselői, az önállóan gondolkodó értelmiség, a piac, a (szabad)sajtó, a nemzetközi tényezők is hatnak a belső helyzetre. A versengő politikai üzletcsoportokat jelentő pártoktól nem a normál erkölcs betartását kell várni, hanem azt, hogy bizonyos fokig megfékezzék egymást. Plurálisabb, kiegyensúlyozottabb politikai mezőny a tisztségviselők maffiózus bandákba csoportosulásának is elejét venné.
2010-12-20 09:4852. talon
A magam részéről boldog karácsonyi ünnepeket kívánok a vita résztvevőinek és a Blogtér szélesebb közönségének.
2010-12-20 13:3854. pirosat
#52: Kösz, és viszont! :)
Egyébként a Federal Reserve Act a lényeg és az, hogyan működik, milyen lehetőségek keletkeznek általa, természetesen nem az átlagember számára.
Évi: pontosan ez a három dolog. Mégis, nagyon mellőzik mint okot, amikor összeollózzák a tananyagot.
Egy új bankszisztéma egy független háttérországban, miáltal mind hadianyag, mind pénzügy területén korlátlan hitelezője - tehát eladósítója lehet a résztvevőknek, győztesnek, vesztesnek egyaránt. A valódi győztes pedig végig a háttérben mozgatja a szálakat.
A lényeg a fractional reserve banking (töredék tartalékalapú bankrendszer). Ez segített mindenkit letéríteni (becsődöltetni) a fedezet alapú bankrendszerekről a háború segítségével. Ma pedig - ki gondolná -, hogy ez az uralkodó rendszer, hogy az MNB is ilyen?
2010-12-21 15:3355. Carolus
@pirosat: 54 "nagyon mellőzik mint okot". Ha a FED-re gondolsz, azt joggal mellőzik. Az eseménytörténet viszont nem mellőzhető.1882:német-olasz-Monarchia szövetség. 1904: angol-francia antant, 3 év múlva orosz csatlakozással. Ez már a két háborús koalíció (a németek és olaszok afrikai háborúiról nem is beszélve.) Bosznia-Herc. annektálása. A FED-nek még se híre, se hamva.
2010-12-21 15:4856. Carolus
@smirgli: 31 német termelőkapacitás... magasan szervezett katonai potenciál:
Ehhez képest siralmasan kevés gyarmatuk volt, azokat a berendezkedett régi birodalmak uralták. A rendkívül militarista és agresszív német uralkodó elit számára ez volt a világháború kirobbantásának egyik indítéka.- Megjegyzem még, hogy a bagdadi vasút miatt a brit impérium is létérdekeiben érezte sértve magát.
2010-12-21 20:4257. talon
@pirosat: 54 "A lényeg a fractional reserve banking (töredék tartalékalapú bankrendszer)." Az a rendszer működik mindenütt 1800 óta. Ha a forrásod (könyv) szerint csak 1913 - ban hozták létre, akkor ilyen tendenciózusan csúsztató forrást ne használj, ez a tiszteletteljes javaslatom.
2010-12-21 22:2858. talon
@Carolus: 56 "A rendkívül militarista és agresszív német uralkodó elit" vezető pártjáról írta a Pallas Lexikon:
"J.-párt Poroszországban félig gúnyos elnevezése az 1848-1849. után bekövetkezett szomoru korban szerepelt nemesi reakcionárius pártnak, mely a szabadelvü pártnak és az alkotmányos reformoknak esküdt ellensége volt. Önfejü, dacos, minden haladástól irtózó telivér J.-ek egyébiránt még ma is vannak..."
2010-12-21 22:3359. talon
A Junker pártról van szó. A nemesi származású birtokos réteget képviselték. A tisztikar legnagyobb része ebből a rétegből került ki.
2010-12-22 06:5060. smirgli
2010-12-22 06:5761. smirgli
Ez az "emberanyag" békében a verejtékes arató munkáért - Lesznai Anna („Kezdetben volt a kert”) tanúsága szerint - 1/12-ed arató részt kapott(1/14-es példákról is tudunk). Az írónő napi 14-16 órai munkáról tudósít. A béresek tömege 2-3 családdal, sok gyerekkel szorong egy-egy vályogviskóban, a közös konyha jóvoltából is pokollá téve egymás életét.Tudatlanság, civilizálatlanság, elvadultság. Az országban idegen a polgári szellem, itt csak urak meg parasztok vannak. Az értelmiséget sem becsülik sokra. Mindez a magyar élet szűkösségét, a szabadság hiányát jelzi „egy félig még hűbériségbe ragadt, elszigetelt” országban. Mindenkit szolgának tekintettek, aki nem úri származású. Adyval: jaj annak, aki nem úr és nem bitang. Ez a kasztszerűen elkülönülő vezető réteg vakon és süketen ment a világháború, vagyis saját végzete felé és bukásában magával rántotta az egész országot.
2010-12-22 19:4562. kalas
@smirgli: 61 A kiszipolyozó robot mellékhatásként kemény fizikai felkészítést is jelentett, kizárt minden önálló gondolatot, vakfegyelmet, igénytelenséget honosított meg. Az akkori sereg követelményeinek megfelelő élőerőt, jó katonákat adott. A Monarchiának zseniális hadvezérei is voltak, akik nagy hadászati győzelmeket is arattak. A háború végkimenetelét nem ezek a győzelmek döntötték el.
A 2. világháború oka: az 1. világháború utáni igazságtalan béke
Hozzászólások (25) 
2009-08-31 22:511. Kisdeli Imre 
Háborúk az emberiség velejárója. Milyen nagyságban tör ki az a helyzetek függvénye.Az első és a második is valaminek a folytatása. Német-Francia évszázados vetélkedés hozadéka. Ami megosztotta évszázadokon keresztül Európát.
2009-08-31 23:352. smirgli
@Kisdeli Imre: Mindig a hatalmon levők kezdeményezik a háborút és viszik bele a közembert, és lelkesítik azért, amibe majd százezerszám belepusztul.
2009-08-31 23:503. Kisdeli Imre
Nemzetek közt kivetítve így működik.De mióta a világ a világ ez így volt. Mert az ember is csak az élővilág tartozéka.Talán ez bizonyítja legjobban.
2009-09-01 06:254. smirgli
Kinek volt az érdeke belépni ebbe a háborúba? Nem a nemzetnek, az biztos.
2009-09-01 07:265. talon
"nem politikai nyilatkozatokból, hanem tudományos kutatásokból lehet tájékozódni." Persze. "Háborúk az emberiség velejárója." Ez a kisded szöveg még csak nem is politikai nyilatkozat, hanem lapos filozofálás ahelyett, hogy rámutatna egy konkrét háború konkrét kezdeményezőire.
2009-09-01 07:296. talon
@Kisdeli Imre: (Az első világháborúról is:) "Német-Francia évszázados vetélkedés hozadéka." Az az ő ügyük volt, nem magyar ügy.
2009-09-01 08:357. Kisdeli Imre
talon[6]Sajnos az érdekszférák kialakultak már ekkor.Mi ugye mint a Monarchia tagja megszabott utunk volt a háborúhoz.
2009-09-01 08:408. Kisdeli Imre
talon[5] Ennek a küzdelemnek se eleje se vége.Mikor ki milyen okból kezdte az mellékes. Több évszázados vetélkedés ez a világuralomért. Most a második után már kicsúszott a kezükből ez a lehetőség.Európa már nem a világhatalom központja egyelőre.
2009-09-01 09:319. talon
@Kisdeli Imre: 7: "Mi ugye mint a Monarchia tagja..." Nem voltunk egyszerűen "tagja". Duális monarchia volt.A magyar politikai felső vezetés a legmagasabb szinteken egyenlőként vett részt a döntéshozatalban. Saját érdekében. Sohasem törődtek a nemzet 90%-át kitevő "buta parasztokkal", meg a "bunkó prolikkal".
2009-09-01 09:4110. talon
@Kisdeli Imre: "Mikor ki milyen okból kezdte az mellékes." Egyáltalán nem mellékes, különösen világháború esetében. A dinasztiával érdekegységben a magyar vezetés balkáni pozíciói és veszélyeztetettnek érzett déli nagybirtokai miatt lelkesedett a háborúért. Amint, anno Bosznia-Herc. annektálásárt is. Ez volt tragikus hadbalépésünk egyik előzménye. A magyar uralkodó réteg rövidlátó vezetői ekkor már messze gyengébbek és korlátoltabbak voltak Deák Ferenc nemzedékénél.
2009-09-01 17:1311. smirgli
@talon: /5:"..konkrét kezdeményezőire.." Én nem személyekre gondolok. A messze nem korszerű társadalom olyan vezetői réteget termelt ki, amely képtelen volt józanul számításba venni a háború realitásait a nemzet szempontjából. Főrendek, birtokosok, katonatisztek, plutokraták észjárásán a saját, rövidlátó kapzsiságuk uralkodott.
2009-09-01 17:2212. smirgli
@talon: /6: A "Német-Francia évszázados vetélkedés" sem jelentette azt, hogy 1914-ben Európának elkerülhetetlenül lángba kell borulnia. Ez az orosz-Habsburg (balkáni) vetélkedéssel és a német-török érdekekkel kombinálódva egy évtized alatt hozta létre a veszélyes helyzetet. Anglia hathatós manőverezései is kellettek hozzá.
2009-09-01 17:2413. smirgli
@Kisdeli Imre: /7: "megszabott utunk volt a háborúhoz". A történelemben nincs megszabott út. Itt is voltak előzetes útelágazások, melyeket választva, el lehetett volna kerülni a részvételt.
2009-09-01 17:2914. smirgli
@Kisdeli Imre: "évszázados vetélkedés ez a világuralomért. Most a második után már kicsúszott a kezükből ez a lehetőség" Igen, szerencsére. De vannak, akik a saját szájuk íze szerint átírnák a második történetét. Vagy harmadikat játszanak, ha egyelőre másként nem megy, hát virtuálisan.
2009-09-01 17:3115. smirgli
@Kisdeli Imre: /8: előző kommentem erre vonatkozott.
2009-09-01 17:3616. smirgli
@talon: /9: "a nemzet 90%-át kitevő "buta parasztokkal". Akiket szolgának használtak. Olvasandó pl.: Gulácsy Irén: Förgeteg, vagy Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert.
A tudatlan szolgákat könnyű volt háborúra lelkesíteni a "kutya Szerbia" ellen.
2009-09-01 17:4317. smirgli
@talon: /10: "déli nagybirtokai miatt lelkesedett a háborúért." A nagytőkés réteg ezen kívül a hadi megrendelések miatt. Ennek és a szélesedő kispolgári rétegnek a dinasztia iránti lojalitása összevegyült egy ténylegesen fejlődő hazafias érzéssel, amit a háborús propaganda szintén kiaknázott.
2009-09-01 17:5418. smirgli
Itt említem, hogy ez a bejegyzés és szerteágazó vitája a legutóbbi, aug.30.-i jegyzetem témájának a történelmi előzményeit tárgyalja.
2009-09-01 17:5519. smirgli
Ami ehun van: http://href.hu/x/9yj7
2009-09-01 18:5120. Carolus
Nem volt kár együtt nézni a kettőt. Egyik sem az ideológia/rendszer miatt tört ki. Mindkettő a németek körüli szövetség és a nyugati-orosz szövetség között folyt. Megdöbbenhetsz, de ebből a szempontból mellékes, hogy a 2. esetben a németeknél náci, az oroszoknál bolsi rendszer volt.
2009-09-01 19:0621. talon
@Carolus: A németek szövetsége mindkét esetben gyengébb volt a másiknál. A magyar uralkodó körök mindkét esetben a gyengébb szövetségbe léptek be. Ennek árát az egész ország fizette meg és ma is fizetjük.
2009-09-01 19:2022. smirgli
@talon: "a magyar vezetés balkáni pozíciói és veszélyeztetettnek érzett déli nagybirtokai miatt lelkesedett a háborúért." Korlátolt politikájával nem adott elég teret a kisebbségi kultúráknak, ehelyett erővel próbálta megzabolázni azok lehetséges anyaországait.
2009-09-02 19:3123. italo
@smirgli: (11) Az ország évszázadokkal elmaradott agrárviszonyai és anakronisztikus rétegszerkezete mellett a földre irányuló bírvágy jellemezte a politikában döntő szerepet játszó főrendek magatartását. A gyors iparfejlődés és polarizált gazdagodás is hozzájárult a görcsösen kapzsi területszerzési kívánságukhoz, mely a legkevésbé a területek lakosságával törődött. Az elszegényedett középnemesből rekrutálódó hivatalnoki, katonatiszti, dzsentroid életformájú réteg ennek a torzult, irreálisan nagyzoló, fennsőbbséget hirdető hódító törekvésnek tömegtámogatást nyujtott. Mindez a hadbalépési döntéseknek csak a "hajlamosító" társadalmi alapja volt. Maguk a döntések mindig az azokat meghozó testületek és személyek felelősségi körébe tartoznak.
2009-09-02 20:2324. smirgli
@italo: Attól az elittől a különböző nyelvi érdekek megértését sem lehetett elvárni. A kiegyezésig a magyar nyelvhasználat elterjesztése volt a feladat. Miután domináns nyelv lett, gondozni kellett volna a kisebbségi nyelvhasználatot, kultúrát, oktatást is. Kezdeti kísérletek után a politika ebben kudarcot vallott, sőt, inkább akadályozta, mint segítette. Ezzel a 19. sz. végétől fogva tápot adott az egyébként is erősödő elszakadási törekvéseknek.
Időszerűvé vált a cím frissítése. A téma megbeszéléséből kitetszik, hogy van egy sor pozitív mozzanat is az idézett dokumentumban és az interjúalany egyéb megnyilvánulásaiban. Saját kommentjeimben is felsoroltam néhányat. Az egyoldalú kritikát negatív törekvések érdekében is fel lehetne használni. Rossz szándékú igyekezet minden, ami az európai alkotmányos alapelvek, az egyetemes emberi értékek ellen irányul. - A szövegtest továbbra is saját kritikai észrevételeimet tartalmazza. A hozzászólásokkal együtt ad kerekebb képet a témáról.
Hozzászólások (215) 
2010-08-14 14:291. talon 
Maga a magyar elnöki pozíció gyenge-félgyenge. Innen csak gyenge ellensúlyt lehetne képezni. De még azt sem akarja. A checks...intézményét az erős hatalmi ágak viszonyára szabták, de ott is sokban formálissá vált.
2010-08-14 14:412. talema
@talon: Ezt írod: "Maga a magyar elnöki pozíció gyenge-félgyenge. Innen csak gyenge ellensúlyt lehetne képezni."
Ja. Csakhogy nem is akar, semmiben sem akar ellensúlyt képezni, mert nem az igazságosság, a törvényesség a célja, hanem a viktoriánus hatalom minden eszközzel való stabilitásának megtartása.
2010-08-14 15:533. smirgli
@talon: Az az egyik baja, hogy a maga elhelyezkedését a híres formula kategóriájába próbálja öltöztetni, de nagy rá ez a ruha. Másrészt, formulákat nem lehet szavanként magyarítani. Értelem szerint jó fordításnak fogadható el: "Fékek és ellensúlyok".
2010-08-14 16:044. smirgli
@talema: Bár nem nekem címezted, hozzászólok a kommentedhez. Én értem, ("az ő dolga") hogy nem akar ellensúlyt képezni, csak ezt ne magyarázza azzal, hogy a modern állam alapelve nem is tartalmazza ezt a feladatot. Az utóbbiról még egy értelemszerű fordítást ajánlok mindenki figyelmébe: "Kölcsönös ellenőrzés és kiegyensúlyozás". Ha az utolsó szót használná, abban már benne lenne az ellensúly képzése is. Amit nem vállal.
2010-08-14 16:065. metál
Ki csekkolja le a mindent lecsekkoló csekkolót, ha nincs kellő ellencsekkoló erő?
Kolja csekkolja?
2010-08-14 16:076. talema
@smirgli: Így értettem, hogy ő nem akar egyensúlyt, illetve persze, de abban a vezérfonal mindenképpen az ő felettese kell legyen, márpedig ez nem fér meg az elnöki tisztséggel.
Persze lehet, hogy csak nekem.
2010-08-14 16:197. smirgli
@metál: Külső tényezők között Kolja is csekkolhatja méretei és anyagforrásai miatt.Minél többet szerencsétlenkedünk, annál inkább. A darus példámban kiegyensúlyozó nehezéknek hívják azt a valamit. Már több toronydaru ledőlt az ezzel kapcsolatos statikai szabály megsértése miatt.
2010-08-14 16:248. smirgli
@talema: #6: Az a tisztség is testre szabható egy új alkotmány révén. De, legalább amikor nyilatkozik, ne árulja el történelmi és alkotmányjogi hozzá nem értését. Talán mégsem kellett volna lecserélni minden régi tanácsadót.
2010-08-14 16:279. talema
@smirgli: Úgy van. Tisztában vagyok vele, hogy csak idő kérdése. Úgyis azt mondták a választásokkor, hogy most jött el az idő (Itt az idő!, hogy bebetonozzák magukat vagy negyedszázadra. Na, ezen munkálatoknak lehetünk történelmi tanúi.
2010-08-14 16:2810. regenylapok
Off:
Milyen hangtani furcsaságot lehet felfedezni a „csekkol” igében? :)
2010-08-14 16:3211. smirgli
@regenylapok: #10 Először is azt, hogy nincs ilyen magyar ige.
2010-08-14 17:0912. smirgli
Másodszor, egyéb, nemlétező, de azért használatos igék példájára itt sincs mód hangok hasonítására. Mondjuk valaki *dekkol* egy magas Hivatalban.
2010-08-14 17:1413. smirgli
Kihagyással torzításra példa, ha valaki két fogalmat idéz, de csak az egyikről – check – mer beszélni. Diadalmasan közli, hogy az nem ellensúlyt, hanem ellenőrzést jelent. Nekem kell hozzátennem: mérséklést, fékezést is jelent. Ebből lenne érthető, hogy: „Az alkotmányjogászok sokszor hajlamosak ellensúlyként fordítani”. A „balances” szóról viszont nem mer beszélni. De továbbra is áll, hogy a szóba hozott kifejezés egészét kell lefordítani, méghozzá értelmileg.
2010-08-14 17:2114. metál
@smirgli:
#11
Annak ellenére, hogy nincs, mégis több, mint 10 éve ismerem, hallom a biztonsági szakmában.
Vitray erre azt mondaná:
"Hát ilyen nincs, és mégis van!"
Perszehogy nincs.
Tényleg, mi is nincs?
Annyira meg is feledkeztem róla, hogy törlődött a memóriámból a semmi.
2010-08-14 17:2315. smirgli
Mérséklés, fékezés, ellentartás - ezeket a tevékenységeket rejtette el a finomkodó "egyfajta ellenőrzés" formula.
2010-08-14 17:2616. metál
Húú, majd elfelejtettem befizetni a check-eket.
Csitt-csatt, elcsettegek checket fizetni.
Előtte azonban lecsekkolok minden csekkolni valót Ige nélkül.
Bár anélkül még Krisztus se cselekedett.
2010-08-14 17:2817. smirgli
@metál: #14 Persze, a poén kedvéért voltam túl szigorú. A köznyelv élő organizmusa magába asszimilálta, befogadta ezeket a szavakat.
2010-08-14 17:3118. smirgli
@metál: #16 De a ragok nem mindig egyformán képződnek. Csekkolunk, de csettelünk.
2010-08-14 17:3519. regenylapok
@smirgli: Stimmt, nem hasonul. :)
2010-08-14 17:3820. metál
@smirgli:
#15
Vizsgáljuk meg a fékrendszert műszaki megközelítésből:
1)
A fék megvan, működne is, csak elkopott a fékbetét.
Ezesetben a fékbetétet ki kell cserélni.
2)
Személyes/veszélyes példa.
Rosszul szabályozták fel a fékbetétemet ifjú tgkv-vezetőként és meglett kollégám kacsintós szemű tanácsára picit megolajoztam.
Az eredmény/hatás elképesztő volt.
Levontam a következtetést, nem mindegy hogy mit, kit,hol, mikor kenünk meg.
Azaz a korrupció nem elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy radikálisan tudjunk lassítani.
2010-08-14 17:4822. metál
@smirgli:
18
Jól echateled.
Visszatérnék a fősodorba.
Elképzelhető, hogy az előadó úr, vagy a szövegírójának a dalszövegírója idő hiányában kénytelen volt a
Bullshit Generátor v2.0-ás verziójával készíteni jegyzeteit:
http://www.keptelenseg.hu/vicc-szoveg/bullshit-generator-v2-0-5896
Legyünk irgalmasak.
"Mindenki volt ember.
Vagy lesz."- hangzik szittyául az emberek vagyunk - mentegetőzés.
2010-08-14 17:5423. metál
@smirgli:
21
Nincsen ezzel semmi gond kanyar nélküli egyenes úton 12%-os emelkedőnél.
De jelenleg küszküdve is alig tudjuk a pályát 3,8%-osra emelni és a jobbos hajtűkanyarokat levágni.
2010-08-14 19:1024. kalas
Van itt még egy baj, tán nagyobb is, mint az értelmetlen beszéd. Az értelmetlen gondolat. Egyensúlyt emleget, de nem mondja meg, hogy kik között. Ha tudná, megmondaná. Mivel nem tudja, az egyensúlyozás céltalan. Előbb oda kell figyelni az egymás ellen ható, összehangolást igénylő tényezőkre. Ezt és a többi elemző munkát a támogatói háttere nem végezte el alaposan. Az egész irányvonalat a koncepciózusnak kikiáltott átgondolatlan kuszaság jellemzi, ami az országra káros.
2010-08-14 19:2725. kalas
Átgondolatlan az is, ahogyan a protestánsok vallásos érzéseit kezeli.
2010-08-14 20:5026. taragreen
Aki négyharmadnyi Magyar embert képvisel, mint Magyarország Köztársasági Elnöke(!), az nem hogy egyensúly tud lenni, de talán még a vízen is jár...:))
2010-08-14 20:5927. talema
@taragreen: "négyharmadnyi Magyar embert képvisel, mint Magyarország Köztársasági Elnöke(!)"
Ez egy betű szerinti idézet lenne?
2010-08-14 21:0828. Daewoo
Ki őrzi az őrzőt?
Daewoo
2010-08-14 21:1529. taragreen
@talema: Nem esküszöm meg rá, hogy betű szerinti, de azt hiszem az. Valamelyik roppant kifinomult és stílusos beszédében hangzott el, nem sokkal a megválasztása előtt.
2010-08-14 21:2532. smirgli
@taragreen: #26 Négyharmados víz: H4O ?
2010-08-14 21:2934. smirgli
@taragreen: #29: Igen, az ország egésze és a negyedik harmad: a határon túli magyarok.
2010-08-14 21:5337. metál
@taragreen:
#26
Akkor mi lesz a többi 23 millió magyarral?
(Szándékosan fogok rosszul számolni!)
Mert ugye 2 millió volt a Kossuth téren,
aztán volt 3 és fél millió, akivel személyesen beszéltünk..., aztán volt ugye a magyar emberek 67%-a, ami megint csak 6,7millió, aztán a csendes többség, aki értünk hallgatott, az újra 3,3 millió, aztán a többiek, akik csak miattunk szavaztak máshová, hogy ne mindent mi nyerjünk, aztán ott ugye a határonkívüli 7millió magyar, s a fennmaradó rész pedig azok, akiket vendégszeretetünk miatt fogunk magyarrá avatni...
Még volt 3 ember, de név szerint már nem emlékszem pontosan, de azokat meg X úr címjegyzékében fellelhetik a kekeckedő balosok.
2010-08-14 22:0538. talema
@taragreen: Komolyan?? Na, ez abszolút a besz@rok kategória, ellenben nagyon is megfelel a róla alkotott képnek...
Én értem, hogy miről beszél, de így akkor sem lehet fogalmazni... vagy csak nekem üti ez a fülemet kellemetlen éllel?
2010-08-14 22:3040. metál
Te írod ezt a mesét a reménytelenség téntájával.
Meg igazad sincs.
A hatékonyságunk vitatható, de hogy egyáltalán nem lenne közünk...
2010-08-15 06:1442. smirgli
@Daewoo: #39 A mink ironikus volt, mert hogy a manipulált plebejusok ellenőrzik a manipulálókat. Ami a viccben komoly: belső azonosulásunkkal morálisan támogatjuk, máskor elidegenedve szembe fordulunk, mint negatív és mérhető közvélemény. Rovancs négyévente.
2010-08-15 09:2645. talema
@taragreen: Megnyugodtam. :)
2010-08-17 22:3246. büyük
Az jó, hogy a sportot be akarja venni az alkotmányba.
| Több ágazatban kellene kedvezményes szponzorálási lehetőséget adni.
2010-08-18 13:4047. Mne
Nagyon helyes, hogy megemlítette a magyarság európaiságát és európai értéktartalmát. Ezt a tartalmat részleteztem az emberi értékekről írva:
http://href.hu/x/d0av
2010-08-18 16:1648. smirgli
@Mne: Fogalmazása szerint a Szent Korona az általad említettek közjele. Másként, államalapításunk óta a magyar nemzet egységének szimbóluma. A parlamentben "fizikailag" és szimbolikusan jelen van. - Nincs kifogásom a korona, mint egyezményes jelkép használata ellen. Nem mindent csiszolok abból az interjúból, csak azt, ami átgondolatlan.
2010-08-18 16:3550. Mne
@smirgli: 48 Azért nincs kifogásod, mert az államalapítás előtti jelképről hallgat?
2010-08-18 18:3051. smirgli
@Mne: #50 A korábbi jelkép, a turul, nem is lehetne európaiságunk, európai értékeink közjele.
2010-08-18 20:5053. kalas
A királyi korona alkotmányi említésével nem lenne gond, ha csak az nem, hogy protestánsok számára nem szent.
Nagy gond lenne viszont a "Szentkorona tan" felelevenítése. Boross és Kövér így emlegették, nem ismerve a tartalmát.
A tanulóelnök nem követte el ezt a hibát, ebben a részben a beszédírói szakszerű munkát végeztek.
2010-08-18 21:0354. Mne
A korona jelképre szorítkozó szerepe más dolog, mint a szentkorona tan.
Az önkormányzati választásokig verbálisan még ama tannal is kokettálhatnak. Ha később beemelik az alkotmányba, akkor tudományos tekintetben elásták magukat. Aki ezt teszi, annak hosszabb távon nincs politikai jövője.
2010-08-18 21:3255. smirgli
@talon: #52 :) Ezt bízzuk a humor-rovatra. Kicsit komolyabban, az államalapítás nem egy nap alatt történt. Géza országa már nem egyszerű törzsszövetségi fejedelemség volt, hanem serdülőben levő törzsszövetségi állam, amely kezdte kiépíteni az európai államszervezetet. Az ő turulmadara mást képviselt, mint a régi. Ezért lehetett nemcsak ellentéte, de előkészítője is az új szimbólum, a korona hatalmának.
2010-08-18 22:3456. kalas
@smirgli: 55 A turul jelöli az Árpádokat és velük a hun rokonsági kapcsolatot. Kisebb gond, hogy az utóbbi nem terjedt ki a köznépre, annak jelentékeny részére.
A honfoglalás óta viszont a magyarság genetikai összetétele alapjában megváltozott. A mai magyarságnak genetikai eredetét tekintve lényegében nincs hun ősi rokonsági kapcsolata. Ha bizonyos románok a mai lakosságuk dáko-román eredetével hencegnek, akkor erre kutatóink, ahol kell, tényszerű cáfolattal válaszolnak. Nem az a jó válasz, hogy mi meg a jelenlegi magyar nemzet hun eredetére vagyunk büszkék. Egyik hazugságot nem lehet egy másik hazugsággal visszaverni.
2010-08-18 22:5657. smirgli
Az eddigiekből kiderülhetett, hogy glosszám címét az általam bírált részre tartom jellemzőnek, de nem az interjú egészére. Nemcsak egy személy tanuló, hanem az a politikai stáb is, amely a vezérszavakat adja. Önálló kifejtésük során szokott bakizni, felkészültségének hiányosságai miatt. Van látszólagos baki is, ami mögött manipulatív taktikázás rejlik. De kár sopánkodni, a politikai üzletnek ez is a része.
2010-08-19 07:2358. kalas
"A legfontosabb hagyomány azonban a nyelvünkben él. Abban él a nemzet." - ezt írtam pár napja Tündinél. Elnökünk kiemelt feladatként vállalta anyanyelvünk védelmét. Helyeslem és amennyire tudom, támogatom törekvését.
2010-08-19 13:2659. kalas
A nyelv védelme első rendben azt jelenti, hogy a magyar szavakat közérthető jelentésükben használjuk. Ha például valaki vérrokonságot, vagyis származásból eredő kapcsolatot mond, ahelyett ne próbáljon lelki vagy szellemi értelmű összefüggésekről magyarázkodni.
2010-08-19 17:4860. smirgli
@Mne: #54 Akár a "tant" is megemlíthetik, mint előző korok alkotmányos elgondolását, mely szigorúan a múlthoz tartozik. Az öntemetés akkor következne be, ha a koronának bárminemű közjogi szerepet, önálló személyiséget, szuverenitást tulajdonítanának.
2010-08-19 20:4862. smirgli
@kalas: #56 A katonai elit a pusztai, részben hun lovas harcmodorral portyázta és sarcolta a civilizált országokat, a barbár fényűzés kedvéért rablott kincsei pedig végül a föld alatt kötöttek ki a díszes temetkezésekben. Nemzetünk a legkevésbé arra lehet büszke, hogy Európa rettegte a nyilaikat. Az övékét, mert, mint írod, a mai magyarságnak alig van velük vérségi kapcsolata. Géza fejedelem a kudarcok után véget is vetett a portyáknak, az ellenálló "hun" katonai elit tagjait pedig kivégeztette.
2010-08-20 08:3566. kalas
@smirgli: 62: Igen, "a mai magyarságnak alig van velük vérségi kapcsolata". Ezzel a tisztán szakmai megállapítással szemben politikai kortesek az állítólagos magyar gént kezdték emlegetni. Ezért váltott ki a szokásosnál nagyobb érdeklődést a genetikai ismeretterjesztés, mely ezt is megcáfolta.
2010-08-20 14:5767. smirgli
Nincs kifogásom a korona, mint egyezményes jelkép használata ellen. (48) Lelkendezni sincs fölötte okom, mert a rendiség évszázadait idézi, amikor a nép 90%-át nem tekintették a nemzet tagjának.
2010-08-20 15:1468. smirgli
"Nem mindent csiszolok abból az interjúból, csak azt, ami átgondolatlan." (48) Mint írtam, a cím csak erre vonatkozik. Az interjúalany kifejezetten megnőtt a szememben, mióta a napi ostobaság támadja.
2010-08-20 17:0669. talon
@Mne: #54: A kora újkori magyar koronatan lényege: az állam szuverenitása elkülönül az uralkodó személyétől, aki nem azonos az állammal. Nem a király a szuverén, hanem az összes rendeket megtestesítő korona. Rá felesküdve kap hatalmat a király. Tudatlan neohúnok valami misztikus álkeresztény zagyvaságot csináltak belőle.
2010-08-20 21:1170. talon
@smirgli: #68. "a napi ostobaság támadja" Aki pedig felkészületlen, vagy naiv, az azt hiszi, hogy józan érveléssel leküzdheti egy párt nívótlan tömegtermékeinek áradatát, uszító propagandáját. Mocskos vitamódszereket alkalmazókkal nem helyes érintkezni.
2010-08-20 22:0371. smirgli
Ide illik Zsoldos.Zsóka találó Petri idézete:
Mint lépcsőzugban a pormacska:
gyűlik puhán a korszak mocska.
Azt tapasztalom, hogy ritkán ítélik el az elkövető disznókat és ha ez meg is történik, ítéletük rendszerint túl enyhe.
2011-03-14 19:041. Carolus
"Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek."
Helyes! "Egyházak, illetve vallási közösségek" lenne a pontosabb, mert nem mindegyik tekinti mag egyháznak.