1941 június 22.-én a hitleri Németország meglepetésszerűen, hadüzenet nélkül, erős repülőkötelékek bevetésével megtámadta a Szovjetuniót.

  Magyar részen a kassai VIII. hadtest parancsnoka, Szombathelyi altábornagy, parancsot kapott Werth Henrik vezérkari főnöktől, hogy a rendelkezésére bocsátott gyorshadtestet indítsa meg a szovjet határ felé.

  Június 26.-án délben három, látszólag orosz repülőgép huszonnyolc kisméretű bombát dobott Kassa városára. Főképp a postaépület és a laktanyanegyed szenvedett károkat. Megtorlásul a vezérkar főnöke ugyanaznap parancsot adott az e célra bevethető, néhány gépből álló magyar repülőköteléknek a stanislaui repülőtér bombázására. Ez június 28.-án meg is történt.

Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter június 27-én a törvényhozásban egyszerűen bejelentette, hogy Magyarország a Szovjetunióval hadiállapotba került. Bárdossy a vezérkar főnökére hivatkozott, mint akitől a katonai helyzet ismertetését, továbbá a várható kilátásokat kapta. Bárdossy később azt állította , hogy Horthy a budapesti tengerészeti emlékmű 1941 tavaszán történt leleplezésére érkezett Dönitz német tengernagy útján azt üzente Hitlernek, hogy amennyiben a nyugati offenzívák helyett a Szovjetet támadja meg, ez esetben "teljes magyar haderejével mellé áll".

1941 júliusában Werth Henrik szó szerint ezt mondta: "Nekem a kassai bombázás egyenesen jól jött." Vagyis a kassai bombázást mint döntő érvet hozhatta fel a kormány végzetes elhatározásának kierőszakolására? (Ehhez hasonló incidenseket Svájc és Svédország tiltakozó jegyzékkel intézett el.)

A helyszínen talált cirillbetűs repeszdarabok orosz eredetre vallottak. De annyi már akkor is világos volt, hogy nem a legfőbb orosz katonai vezetéstől indult ki. Különben akciójához más, lényegesen érzékenyebb magyarországi célpontokat választott volna.

A bombázást valójában Fütterer ezredes budapesti német légügyi attasé és a magyar vezérkar hadműveleti csoportjának főnöke együttesen tervelték ki és szervezték meg, hogy ily módon a Szovjet ellen Magyarországot a háborúba való belépésre alaposabban alátámasztva belerántsák. A kassai repülőtér parancsnoka, Krúdy ezredes világosan felismerte a német gépeket, s ezt a hivatalos beállítás megcáfolására Bárdossynak levélben bejelentette; azonban Bárdossy leintette őt.

  Bármilyen meggondolásokról lett légyen szó, jóvátehetetlen balfogás volt a kis Magyarország féltett csekély haderejét egy oly roppant nagyhatalom ellen felhasználni, melytől sem területi, sem más természetű követeléseink nem voltak.

  Ezen a ponton értünk el Horthy kormányzónak a háborúba való könnyelmű beavatkozás miatti személyes felelősségéhez.

  Sajnálatos módon a több fronton vívott német Blitzkríeg-sikerek Horthyt is megszédítették.

  Elfogadhatatlan az az érv, hogy a visszacsatolt területek miatt lettek volna kötelezettségeink Hitlerrel szemben. A német "gesztus" irányunkban egyáltalában nem volt önzetlen; érte ilyen arányú, az ország jövendő sorsát alapjában veszélyeztető áldozatot nem lett volna szabad hozni.