A hozzászólás doboz nem működik, ezért ezzel a külön bejegyzéssel egészítem ki Carolus legutóbbi posztját.
A jegybanki szabályozás terepén is az ésszerű kompromisszum volt a járható út.
A jegybanktörvény ügyében kezdeményezett ötoldalú egyeztetések egy fő pontban meghátrálásra késztették a kormányt. Az MNB minapi kommentárja szerint „a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények által az ötoldalú egyeztetéseken megfogalmazott mindazon javaslatokat, amelyek a hiteltárgyalások megkezdésének előfeltételét képezték".
A jegybanktörvény módosító javaslata most már megoldja az IMF és az EKB által legkritikusabbnak vélt problémát, jelesül a devizatartalék feletti kontrollt.
Az eddig hatályos MNB-törvény alapján a stratégiai mellett az operatív döntések is (tehát a devizatartzalékra vonatkozók is) a monetáris tanács hatáskörébe tartoznak, ami aggodalomra adott okot, amennyiben egy, a politika által befolyásolt testület a kormány aktuális érdekei szerint kezelheti a devizatartalékot.
Az új törvénymódosító javaslat visszaállítja azt az állapotot, hogy a tanács csak a stratégiai döntéseket hozhatja meg, de az operatív devizatartalék-kezelés visszakerül az elnöki stábhoz.
A kormány ebben tehát egyértelműen visszalépett. Kompromisszum a partner által nem tárgyalási előfeltételnek tekintett pontokon: a monetáris tanács bővítése, a harmadik alelnök kinevezése és hatáskörének meghatározása tárgyában született. A kormány ezekben nem volt kénytelen visszalépni, de kielégítő írásbeli tájékoztatást ad majd az illetékes szervezeteknek arról, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátumának jövő márciusi lejártáig nem élnek a törvényben biztosított jogukkal, és nem neveznek ki új tagokat, alelnököt.
