foldszint2

Forrás:

TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei Bevezetés a társadalomtörténetbe

Könyvrészlet:

Timár Lajos – A BRIT TÁRSADALOMTÖRTÉNET-ÍRÁS

A nem marxista társadalomtörténet-írás

A marxista történetírás és a munkásosztály története

Az arisztokrácia, a gentry és a középosztályok

A felemás szintéziskísérlet: Cambridge Social History

Periodizációs problémák

Az osztály és az identitás

Kiábrándulás a „nyelvészeti fordulatból”

Irodalom

Fejezet:

Kiábrándulás a „nyelvészeti fordulatból” (copy)

Jellemző, hogy a „linguistic turn” egyik korai, lelkes híve, David Harlan a következőket írta a közelmúltban: „a történeti narratívák ontológiai státusáról folytatott egészen fárasztó vita egy olyan vita volt, mely bennünket éveken át lekötött és untatta a hallgatóinkat. Ha az összes amerikai történész összegyűlne egy helyre, akkor az ember egy megkönnyebbült sóhajtást hallana az egybegyűlt sokaságtól: »Édes jó Istenem, ments meg bennünket a pragmatizmus és objektivitás újabb fájdalmas vizsgálatától!«” (Rorty 2000, 197).

A Munslow által „liberális-relativistának” nevezett Richard Rorty a konkrét történeti kutatások szempontjából fogalmazta meg fenntartásait a posztmodern irányzat filozófiai érdeklődéséről (Munslow 1997, 47). „Történészek, mint bármely más diszciplínában tevékenykedők, érdeklődhetnek a filozófia iránt. De ha azt képzelik, hogy a filozófusok meg tudják nekik mondani azt, hogy hogyan javítsák munkájuk minőségét, túl sokat várnak tőlük.” (Rorty 2000, 197) Véleménye szerint a történészek munkája, szemben az írókkal és költőkkel, kooperatív munka. S a szakmai tisztesség segít abban, hogy megkülönböztessék a színvonalast, a rossz, összecsapott munkától. Egy egészséges diszciplína meg kell, hogy engedje sokféle szemlélet egymásmellettiségét. „Azokat a filozófusokat, akik azt állítják, hogy azok a történészek, akik rossz filozófiai koncepciót vallanak, nem lehetnek jó történészek, finoman ki kell közösíteni.” (Uo. 197.)

Az „új társadalomtörténet” lelkes híve, Gareth Stedman Jones is érzékelte a problémákat. (Önmagában jelzésértékű, hogy ő maga a 90-es évek második felétől szinte kizárólag eszmetörténeti munkákat írt. Stedman Jones 1998; 2002.) „A 80-as évek közepétől azonban – írta Stedman Jones 1996-ban – elhalványult az a remény, hogy a nyelvészeti megközelítés egy újfajta egységesülést ajánlhat a történeti szerzőknek. Bármilyen lehetőségek is adottak elméletileg, kevés gyakorlati érdeklődés van a társadalomés az intellektuális történelem közötti szakadék áthidalására. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban azok, akik leginkább érdeklődtek a nyelvi megközelítés történeti alkalmazása iránt, egyszerűen elfordultak a társadalomtörténet által felvetett kérdésektől és figyelmüket olyan témák felé fordították, melyeket tradicionálisan »politikatörténetnek« tekintünk. Franciaországban, ahol oly sok eredeti elméleti újítás kezdődött, szintén csökkent a lelkesedés. Egy közelmúltban megjelent könyv, amely az új Annales-társadalomtörténet feladatait részletezi, azt állítja például, hogy a saussure-i nyelvészet helyett az érdeklődés a szituációs szemantika felé fordult és a 'nyelvi fordulatot', most egy 'történeti fordulat' követi” (Stedman Jones 1996, 20). Ennek a kudarcnak a fő okát Stedman Jones abban látja, hogy a „számlát” a marxizmussal felemás módon rendezték a történészek. Rejtett módon sokaknál tovább élt a determinista szemlélet. Az angolszász történészek – szerinte – nem voltak felkészülve Foucault adaptációjára. Súlyos hibának tartja azt is, hogy a nyelvi-nyelvészeti fordulatot sokan teljes mértékben Foucault-nak tulajdonították. „Foucault elmélete csak egyike volt a sokféle lehetséges nyelvészeti megközelítésnek.” (Uo.) Stedman Jones élesen bírálja Roger Chartier-t és Michteael de Certau-t is, akiket Foucault követőinek vél. A fő vád ellenük az, hogy ők a társadalmi realitásokat nem tartják leredukálhatónak a diszkurzív praxisra.

Chartier viszontválaszában elutasítja, hogy akár ő, akár de Certeau Foucault követője lenne. „Én ezt egyáltalán nem tartom sértő besorolásnak, azonban nem megfelelően értelmezi viszonyomat Foucault munkásságához.” (Chartier 1998, 271) Ennek a rövid írásnak már a címe is sokatmondó, hiszen a nyelvészeti megközelítést a történelmi tudás gátjának nevezi. Arra figyelmezteti Stedman Jonest, hogy a „diskurzusnál működő logikát nem szabad összekeverni a gyakorlatot szabályozó logikával. Ennek a különbségnek az eltörlése minden társadalmi gyakorlatot szükségszerűen (szövegekké) redukál.” (Uo. 273.) Chartier 1997-ben megjelent könyvében részletesen kifejti a „nyelvészeti redukcionizmussal” szembeni kifogásait. Ebben jellemző módon nyelvészeti imperializmusról beszél: „Hangsúlyoznunk kell – írja –, hogy az érdek általi konstruálása maga is társadalmilag determinált és korlátozott, mivel a diskurzusokat létrehozók egyenlőtlenül jutnak forrásokhoz, legyenek azok nyelvészeti, koncepcionális vagy anyagi források. A diszkurzív konstrukció szükségszerűen utal vissza objektív társadalmi pozíciókra és tulajdonságokra” (Chartier 1997, 20).

Az objektív társadalmi pozíciókra való utalás azt sejtetné, hogy Chartier visszatér a korábbi, mechanikus társadalom értelmezéséhez. Azonban a fentebb idézett szövegéből az is kiderül, hogy azok a gyakorlatok is, melyek nem nyelvészeti diskurzusok által irányítottak, rejtetten magukban foglalják ezt a dimenziót is. Hiszen a társadalmat alkotó csoportok, közösségek és osztályok egyenlőtlenül jutnak forrásokhoz, így az anyagiak mellet „nyelvi forrásokhoz”.

A Chartier könyvéről rendezett vitában kiderült, hogy az a William H. Sewell Jr., akit 1995-ben Patrick Joyce még éppen a gazdaság materiális jellegét tagadó és a társadalmi osztály fogalom értelmezhetetlenségét hangsúlyozó két írásával válogatott be a Class című kötetbe, 1998-ban már alapvetően revideálta álláspontját. Sewell most egyetértőleg idézi Chartier-t, aki szerint a nyelvi kommunikáció mindig valamilyen anyagi megjelenési formához kötődik. Például a papír, amire a szöveget írták. „Ezen formák mindegyike saját maga struktúrája szerint szerveződik, s ennek lényeges szerepe van az értelmezés létrehozásában” (Sewell 1998, 250). Ehhez Sewell hozzáteszi: „Még az írott szöveget is olyan értelmezési paradigmák szerint formálódónak kell tekintenünk, melyek messze túlnyúlnak a szövegszerűség bármilyen szűk nyelvészeti koncepciójának a keretein” (Sewell 1998, 250). Sewell szerint ő minden lényeges kérdésben egyetért Chartier-vel, s ezzel kinyilvánítja, hogy otthagyta a „linguistic turn” amerikai táborát. Egyetértése kiterjed a kultúrtörténetre vonatkozó értelmezések nagy részére, beleértve Chatier-nek a nyelvészeti determinizmussal szembeni türelmetlenségét, a (társadalmi) gyakorlatokat teremtő szemiotikai logikák eltérő jellegének hangsúlyozásával, azzal, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a történelem a fikciótól különböző igazság keresésének premisszájára alapozódik, s azzal is, hogy a diszkurzív praxist össze kell kapcsolni az „objektív” társadalmi determinációval.

Maga Chartier könyvének fő célját abban látja, hogy megpróbálta feltárni az objektivitás olyan új elméletének a lehetséges episztemológiai alapjait, amely képes kombinálni az értelmezések pluralitásának legitim mivoltát a „tudományos” tudás érvényességi és ellenőrzési kritériumaival (Chartier 1998, 256). Azt Chartier sem állítja, hogy a fentebbi célt sikerült maradéktalanul megoldania, az azonban egyértelmű, hogy javaslatai, a „nyelvészeti fordulat” túlzásait felszámolva, s ugyanakkor eredményeit megőrizve a társadalomtörténetnek a „tudományhoz” való visszatérését és megújulását eredményezhetik.

A fentieket, vagyis a 18-19. századi francia társadalomtörténettel foglalkozó amerikai és francia szerzők szakítását a 'nyelvészeti fordulattal' még tekinthetnénk a brit társadalomtörténettől független fordulatnak

Azonban a 'linguistic turn' egykori lelkes hívénél, az angol társadalomtörténet egyik vezető alakjánál, Patrick Joyce-nál is érdekes fordulat figyelhető meg. A posztmodern irányzat folyóiratában, a Rethinking Historyban 2001-ben megjelent tanulmányában Joyce már azt hangsúlyozza, hogy e folyóirat főszerkesztőjéhez, Alun Munslow-hoz képest, ő több fenntartással közelít a posztmodernizmushoz (Joyce 2001b, 381). 2001-ben, Patrick Joyce szerkesztésében megjelent The Social in Question szerzői szinte egyáltalán nem foglalkoznak a 'linguistic turn' tipikus módszertani és tematikai kérdéseivel (Joyce 2001). Jellemző módon Joyce az általa írt tanulmánynak már a címében is jelzi (Maps, Blood and City), hogy itt nem a „szövegek” finom értelmezéséről van szó, hanem a „véres valóságról”. A tanulmány a londoni infrastruktúrafejlesztés hatósági ellenőrzésének bemutatása során részletesen tárgyalja a vágóhidak termékeinek forgalmazására vonatkozó szabályozást.

Mindez nem jelenti azt, hogy Joyce és szerzőtársai a posztmodernizmussal is teljesen szakítottak volna. Maga Joyce állítja, hogy ez a kötet számára „valamifajta posztmodern lépcsőfok, vagy legalábbis a tanulságok levonása jelenti a 'posztmodernizmusból' és elmozdulást a kulturális fordulat utáni (kiemelés – T. L.) új és alkotó szellemek felé” (Joyce 2001a, 379). Mivel a szerkesztő úgy érzi, hogy a történetírás már a korábbi években sokat emlegetett „kulturális fordulat” utáni szakaszba lépett, ezért ő maga a társadalmi (social) kategória újszerű értelmezését tartja a legfontosabb kutatási feladatnak. Joyce rejtetten, a „social body” kifejezés használatával csempészi vissza a „társadalmit” az „új” társadalomtörténetbe. A 2003 áprilisában megjelenő könyvében: The Rule of Freedom: Liberalism and the Cityben is egyértelmű Joyce szemléletváltozása. Mint előzetesen írja: „megpróbálkozom a hatalom anyagi dimenzióinak a jobb megértésével.” (Joyce 2001a, 379).

Cannadine 1998-ban megjelent könyve arra vállalkozott, hogy rehabilitálja a „társadalmi osztályt”, mint a történeti vizsgálódás legitim tárgyát, anélkül hogy visszatérne a „régi típusú” (azaz marxista) osztályelemzéshez. A szerző az osztályfogalom értelmezését a társadalmi egyenlőtlenségek megjelenési formáival kapcsolja össze (Cannadine 1998, 188). A szerző elsősorban az osztályok nyelvi megjelenítésének és értelmezésének történeti elemzésére koncentrál a 18. századvégétől a 20. századig. A kötet tehát témájában is és időtartamában is szélesebb horizontú, mint Wahrman könyve, mely a középosztályi politikai identitás kialakulását vizsgálta az 1830-as évekkel bezáróan (Wahrman 1995). Cannadine szerint időről időre változó nyelvi köntösbe öltöztetve az osztályértelmezésnek háromféle modellje figyelhető meg az utóbbi két évszázad brit történelmében. Az egyik a triád: felső, középés alsó osztály. A második a kétosztatú, a marxisták és más radikális gondolkodók által preferált, elnyomókra és elnyomottakra szétszakadt társadalomkép. A harmadik modell a társadalmi hierarchiák összenőtt szöveteként értelmezte a társadalmat. Az igazi bonyodalmat nem csak a háromféle modell gyakran homályos nyelvi megjelenése adja, hanem az is, hogy a 18. század közepe és a 19. század eleje között az „osztály” egyre inkább olyan fogalomként jelent meg, melyet legáltalánosabban „használtak a korabeli brit társadalom három modelljének leírására” (Cannadine 1998, 19-20). Ez a nyelvhasználati zavar tette lehetővé a társadalomról értekezőknek, hogy akár mindhárom modellt egyszerre alkalmazzák, eszükbe sem jutva, hogy ezek egymásnak ellentmondó modellek. Cannadine kötete annak ellenére, hogy az osztályfogalom nyelvi megjelenési formáit elemzi, nem sorolható a „linguistic turn” tipikus termékei közé. Elsősorban azért nem, mert a társadalmi hierarchiák létezését leíró szöveget nem pusztán „jelnek” tekinti, hanem aktív társadalomformáló tényezőnek. Bár a szerző a „népi” nyelvhasználatot is vizsgálja, mégis a politikusok „szövegei” dominálnak a kötetben. Így aránytalanul kevés figyelmet fordít például a közigazgatás különböző intézményeibe és tevékenységeibe rejtetten bekódolt osztályértelmezésekre, így például a népszámlálások által használt társadalmi besorolásokra (lásd: Garrett 2001). Ezenkívül a szegénytörvények végrehajtása során használt „érdemes” és „érdemtelen” megkülönböztetése a szegényeknek, vagy a büntetőjog során használt osztálymegkülönböztetés is további adalékot nyújthatott volna (Johnson 1993, 157).

A makroés mikrotörténeti módszerek újszerű kombinációjára kiváló példa Miles kötete a 19. századi társadalmi mobilitásról. A szerző 10 835 házassági anyakönyvet dolgozott fel az 1839–1914 közötti időszakból. Miles tisztában van adatainak korlátaival, így többek között azzal, hogy az általa alkalmazott öt kategória nem azonosítható társadalmi osztályokkal, sőt esetenként még társadalmi rétegekkel sem. Azonban az általa használt csoportok mégis jelzik a tárasdalom hierarchikus tagoltságát. A mobilitási esélyek szempontjából az igazi vízválasztó a fizikai és szellemi munkát végzők között húzódott. Ezer fizikai munkás gyermeke közül csupán egynek sikerült a vállalkozói és a képzett felső középosztályba felemelkednie (Miles 1999, 24). A munkásosztály különböző rétegeinek pontosabb elkülönítésére a szerző, 479 munkáséletrajzot használt fel. Így mód nyílt, az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés, a tipikus és az egyedi definiálására, s ez még akkor is jelentős előrelépés, ha ez a definíció nem pontos. Hiszen Adrian Jones az új posztmodern módszerek ellenőrzésének problémáját vizsgálva éppen azt hangsúlyozza, hogy ezeket aggregált elemzésnek kell alávetni, hogy tisztázható legyen különös, vagy tipikus személyről van-e szó például a mikrotörténetben. Vizsgálni kell a szavakból következő cselekedeteket is, hiszen a tevékenységek olyasmit hoznak létre, amit a szavak nem tudnak. Vagyis újra be kell vezetni olyan régi társadalomtudományi fogalmakat, mint hatalom, szándék és tipikus (Jones 2000, 539–541). „Ezután lehetségessé válhat az általánosítás (mennyiségi és minőségi), és talán a Történelem elveszett tradíciójának, egy mesternarratívának az újbóli érvényesítése” (Jones 2000, 541).

Irodalom

Beckett, J. V. 1986. The aristocracy in England 1660–1914. Oxford, Basil Blackwell.

Best, G. 1965. The Making of the English Working Class. The Historical Journal, 8, 1.

Best, G. 1971. Mid-Victorian Britain, 1851-75. London, Weidenfeld.

Briggs, Asa 1969. The Age of Improvement. 1783-1867. London, Longman.

Briggs, Asa 1971. Victorian cities. London, Penguin.

Briggs, Asa 1978. History and Literature. Cheltenham, The Bowra memorial Lecture.

Briggs, Asa 1983. A Social History of England. London, Widenfeld.

Briggs, A. – Saville, J. 1967. Essyas in Labour History. London, Macmillan.

Cannadine, David 1980. Lords and landlords: the aristocracy and the towns, 1774–1967. Leicester, Leicester U. P.

Cannadine, David 1990. The decline andfall ofthe British aristocracy. New Haven, Yale University Press.

Cannadine, David 1993. G. M. Trevelyan. London, Fontana Press.

Cannadine, David 1998. Class in Britain. New Haven, Yale University Press.

Cannadine, David 2002. What is History Now? Houndmills, Palgrave.

Chartier, Roger 1997. On the Edge ofthe Cliff: History, Language, and Practices. Baltimore, Md.

Chartier, Roger 1998. Why the Linguistic Approach Can Be an Obstacle to Further Development of Historical Knowledge. History Workshop Journal, Issue 46, Autumn.

Chartier, Roger 1998. Writing the Practices. French Historical Studies, vol. 21, No. 2. Spring, 1998.

Collini, Stefan 1999. English Pasts. Oxford, OUP.

Corfield, Penelope 1993. E. P. Thompson, The Historian: an Appreciation. New Left Review, No. 201. Sept/Oct., 1993.

Crossick, G. – Haupt, Heintz-Gerhard (eds.) 1984. Shopkeepers and Master Artisans in Nineteenth-century Europe. London, Methuen.

Crossick, G. (ed.) 1977. The Lower Middle Class in Britain, 1870-1914. London, Croom Helm.

Darnton, Robert 1980. Intellectual and Cultural History. In Michael Kammen (ed.): Past before us. Ithaca. Cornell University Press.

Daunton, Martin (ed.) 1996. Charity, Self-Interest and Welfare in the English Past, New York, St. Martin's Press.

Daunton, Martin 1989. „Gentlemanly Capitalism” and British Industry, 1820-1914. Past and Present, 122.

Daunton, Martin 1995. Progress and Poverty: An Economic and Social History of Britain 1700-1850. Oxford, OUP.

Davidoff, Leonore – Doolitle, Megan – Fink, Janet – Holden, Kathrine 1999. The Family Story. Blood, Contact, and Intimacy 1830-1960, Harlow, Addison Wesley.

Davidoff, Leonore – Hall, Catherine 1987. Family Fortunes. Men and Women of the English Middle Class, 1780-1850. London, Hutchison.

Davin, Anna 1996. Growing up poor: home, school and street in London, 1870-1914. London, Rivers Oram Press.

Desan, Suzanne 1989. Crowds, Community and Ritual in the Work of E. P. Thompson and Natalie Davis. In The New Cultural History. Ed. Lynn Hunt. Berkeley, University of California.

Eley, Geoff 2001. The Generations of Social History. In Encyclopedia of European Social History. vol. 1. Ed., Peter N. Strearns. New York, Charles Scribner's Sons.

Epstein, James 1994. Radical expression: political language, ritual and symbol in England, 1790-1850. Oxford, OUP.

Evans, Eric 1983. The forging ofthe modern state: early industria Britain 1783-1870. London, Longman.

Foster, John 1974: Class Struggle and the Industrial Revolution: Early Industrial Capitalism in Three English Towns. New York, St. Martin's Press.

Francis, Martin 2002. The Domestication of the Male? Recent Research on Nineteethand Twentieth-Century British Masculanity. The Historical Journal, 45, 3.

Gadian, D. S. 1978. Class Conciousness in Oldham other North-West Industrial Towns 1830-1850. Historical Journal, 21, 1.

Garrard, John 1983. Leadership and Power in Victorian Industrial Towns 1830-80. Manchester, Manchester Univesity Press.

Garrett, Eilith – Reid, Alice – Schürer, Kevin – Szreter, Simon 2001. Changing Family Size in England and Wales: Place, Class and Demography, 1891-1911. Cambridge, CUP.

Hall, Catherine 1992. The butcher, the baker, the candlestickmaker: the shop and the family in the Industrial Revolution. In White, Male, and Middle Class: Explorations in Feminism and History. Cambridge, Polity Press.

Hall, Catherine 1995. Worlds Between. Historical Perspectives on Gender and Class, New York, Routledge.

Harris, Jose 1993. Private lives, public spirit: Britain 1870-1914. London, Penguin.

Hennock, E. P. 1973. Fit and Proper Persons: Ideal and Reality in 19th Century Urban Government. London, Edward Arnold.

Hobsbawm, E. J. 1984. Wolds of Labour: Further Studies in the History of Labour. London.

Jaffe, James A. 1992. Agency and Ideology in Modern British Social History. Journal of British Studies, 31, 1. Jan.

Jenkins, Keith 1999. Why History? London, Routledge.

Jenkins, Keith 1997. The Postmodern History Reader. London, Routledge.

Johnson, Paul 1993. Small debts and economic distress in England, 1857-1913. The Economic History Review, February.

Jones, Adrian 2000.Word and deed: why a post-poststructural history is needed, and how it might look. Historical Journal, 43, 2.

Joyce, Patrick (ed.) 1995. Class. Oxford, OUP.

Joyce, Patrick 1987. The Historical Meanings ofWork. Cambridge, CUP.

Joyce, Patrick 1993. Visions of People. Cambridge, CUP.

Joyce, Patrick 1994. Democratic Subjects: The Self and Social in Nineteeth-Century England. Cambridge, CUP.

Joyce, Patrick 1998. The return of history: postmodernism and the politics of academic history.

Past and Present, 158, February.

Joyce, Patrick 2001a. More Secondary Modern than Postmodern. Rethinking History. vol. 5. 3. Joyce, Patrick 2001b. The Social in Question. Oxford, OUP.

Joyce, Patrick (ed.) 2002. The Social in Question. Oxford, OUP.

Kent, Christopher 1991. The Establishment of Social History? Canadian Journal of History, vol. 26. No. 2.

Kent, Christopher 1996. Victorian social history: post-Thompson, post-Foucault, postmodern.

Victorian Studies, vol. 40. No. 1. Autumn.

Kidd, Alan J. 1999. State, Society and the Poor in the Nineteenth-Century. Houndmills, Macmillan.

Kidd, Alan and Nicholls, David (eds.) 1998. The making ofthe British middle class? Phoenix Mill, Sutton Publishing.

Kidd, Alan and Nicholls, David (eds.) 1999. Gender, Civic Culture and Consumerism. Middleclass identity in Britain 1800-1940. Manchester, Manchester University Press.

Kidd, Alan – Nicholls, David 1999. Introduction: history, culture and the middle classes. In Gender, Civic Culture and Consumerism. Middle-class Identity in Britain. Eds. Alan Kidd and David Nicholls. Manchester, Manchester University Press.

Kidd, Alan J. – Roberts, Ken (eds.) 1988. City Class and Culture Studies of Cultural Formation and Social Polity in Victorian Manchester. Manchester University Press.

Kirk, Neville 1998. Change and Continuity and Class Labour on British society, 1850-1920.

Manchester, Manchester University Press.

Kirk, Neville 2000. Decline and Fall. Resilience and Regeneration. A Review Essay on Social Class. International Labor and Working-Class History, no. 57. Spring.

Koditschek, Theodore 1992. Class Formation and Urban-Industrial Society: Bradford, 1750-1850, Cambridge, CUP.

Lawton, Richard 1992. The social history of Britain. Journal of Historical Geography, 18, 2. Macleod, Dianne Sachko 1999. Homosociality and Middle-class Identity in early Victorian Patronage of Arts. In Gender, Civic Culture and Consumerism. Middle-class Identity in Britain 1800-1940. Manchester, Manchester University Press.

Marwick, Arthur 2002. Knowledge, and Language: History, The Humanities, the Sciences. History, 87, January.

McKibbin, R. 1991. The Ideologies of Class: Social Relations in Britain 1880-1950. Oxford, OUP.

Miles, Andrew 1999. Social mobility in nineteenth century Britain. London, Longman.

Mingay, G. E. 1976. The gentry: the rise and fall of a ruling class. London, Longman.

Morris, R. J. 1992. Class, Sect and Party: The Making of the British Middle Class, Leeds 1820-1850. Manchester, Manchester University Press.

Morris, R. J. 1998. Reading the will: cash economy capitalists and urban peasants in the 1830s. In

The making of the British middle class? Studies of regional and cultural diversity since the eighteenth century. Eds. Alan Kidd and David Nicholls. Phoenix Mill, Sutton Publishing.

Moss, B. K. 1993. Republican Socialism and the Making ofthe Working Class in Britain, France, and United States: A Critique of Thomsonien Culturalism. Studies in Society and History, vol. 35, no. 2. Apr.

Munslow, Alun 1997. Deconstructing History. London, Routledge.

Perkin, Harold 1969. The Origins of Modern English Society, 1780-1880. London, Routledge.

Perkin, Harold 1989. The Rise of the Professional Society. England since 1880. London, Routledge.

Price, Richard 1996. Historiography, narrative and nineteenth century. Journal of British Studies, 35, April.

Price, Richard 1999. British Society 1680-1880. Cambridge, CUP.

Purbrick, Louise 1999. The bourgeois body: civic portraiture, public men and the appearance of class power in Manchester, 1838-50. In Gender, Civic Culture and Consumerism. Middleclass identity in Britain 1800-1940. Eds. Alan Kidd and David Nicholls. Manchester, Manchester University Press.

Reid, Alastair 1987. Class and Organizations. The Historical Journal, 30, 1, March.

Reid, Alastair 1992. Social classes and social relations in Britain, 1850-1914. Basingstoke, Macmillan.

Rorty, Richard 2000. Afterword. In Historians and Social Values. Eds. Joep Leersen, Ann Rigney, Amsterdam, Amsterdam University Press.

Rubinstein, W. D. 1981. Men of Property: The Very Wealthy in Britain since the Industrial Revolution. London, Croom Helm.

Rubinstein, W. D. 1987. Elites and the Wealthy in Modern British History. Brighton, Harvester Press.

Rubinstein, W. D. 1993. Capitalism, Culture and Decline in Britain, 1750-1990. London, Routledge.

Scott, Joan Wallach 1988. Gender and Politics of History. New York, Columbia University Press.

Sewell Jr., William H. 1998. Language and Practice in Cultural History: Backing Away From the Edge ofthe Cliff. French Historical Studies, vol. 21, No. 2. Spring.

Stedman Jones, Gareth 1989. Languages of Class: Studies in English Working Class History, 1832-1982. Cambridge, CUP.

Stedman Jones, Gareth 1996. The Determinist Fix: Some obstacles to Further Development of the Linguistic Approach to History in the 1990. History Workshop Journal, Issue 42, Autumn.

Stedman Jones, Gareth 1998. Utopian Socialists Text. Cambridge, CUP.

Stedman Jones, Gareth 2002. The Communist Manifesto. London, Penguin Books.

Stone, Lawrance 1984. An open elite? England, 1540-1880. Oxford, Clarendon Press.

Sykes, R. A. 1980. Some aspects of working-class consciousness in Oldham, 1830-182, Historical Journal, 23, 1.

Taylor, Miles 1995. The linguistic turn in British Social History. Bolletino del diciannovesimo secolo, 4, 1995.

Taylor, Miles 1997. The Beginnings of Modern British Social History. Workshop Journal, Issue 43.

The History Men (Raphael Samuel), New Statesmen, Dec. 13. 1996. (http://www.findarcles.com)

Thompson, E. P. 1963: The Making ofthe English Working Class. London, Victor Gollancz.

Thompson, E. P. 1967. Time, Work-Discipline, and Industrial Capitalism, Past and Present, 38. 56-97. Magyarul: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Válogatta Gellériné Lázár Márta. Budapest, 1990, Akadémiai Kiadó.

Thompson, E. P. 1971. The Moral Economy of the English Crowd in the Eighteenth Century. Past and Present, 50.

Thompson, E. P. 1978. Eighteenth-Century English Society: Class Struggle without Class? Social History, 3.

Thompson, E. P. 1981. The Peculiarities ofthe English. In The Poverty of Theory. London, Merlin Press.

Thompson, F. M. L. (ed.) 1990. The Cambridge Social History of Britain. Vol. I-III. Cambridge, CUP.

Thompson, F. M. L. 1996. A Class Act. History Today, vol 46. Issue 5, May.

Thompson, F. M. L. 2001. Gentrification and Enterprise Culture, Britain 1780-1980. Oxford, OUP.

Thompson, James 1996. After the Fall: Class and Political Language in Britain, 1780-1900. Historical Journal, 39, 3.

Tosh, John 1999. A Man’s place. Masculanity and Middle Class Home in Victorian England. London, Routledge.

Trainor, Richard H. 1993. Black Country Elites: The Exercise of Authority in an Industrialized Area, 1830-1900. Oxford, OUP.

Trainor, Richard H. 1996. The elite. In Glasgow. Vol. II: 1870-1914. Eds. W. Hamish Fraser and Irene Mavern. Manchester, Manchester University Press.

Trevelyan, G. M 1965. British History in the Nineteenth-Century and After, 1782-1919. London, Penguin.

Trevelyan, G. M. 1944. English Social History. London, Longmans, Green, and Co.

Trevelyan, G. M. 2000. English Social History. London, Penguin.

Vickery, Amanda 1993. Golden age to separate spheres?: a review of the categories and chronology of English women's history. The Historical Journal, 36, 1,

Vincent, J. R. 1967. Polbooks: How Victorians Voted. Cambridge, CUP.

Wahrman, Dror 1995. Imagining the Middle Class. The Political Representation of Class in Britain 1780-1840. Cambridge, CUP.

Wiener, Martin J. 1981. English Culture and Decline of the Industrial Spirit, 1850-1980. Hammondsworth, Penguin.

Wilson, Adrian 1993. A critical portrait of social history. In Rethinking Social History. English society 1570-1920 and its interpretation. Ed. Adrian Wilson. Manchester, Manchester University Press.

Winstanley, Michael 1998. Owners and occupiers: property, politics and middle-class formation in early industrial Lancashire. In The making of the British middle class? Studies of regional and cultural diversity since the eighteenth century. Eds. Alan Kidd and David Nicholls. Phoenix Mill, Sutton Publishing.

Wolf, J. – Seed, J. (eds.) 1998. The Culture of Capital: Art, Power and the Nineteenth-Century Middle Class. Manchester, Manchester University Press.