Két évvel ezelőtt, megvitatás céljából bemásoltam Italo „Fajtermészet” c. bejegyzését. Élénk eszmecsere folyt róla:
http://foldszint2.blog.hu/2011/01/21/fajtermeszet
A vita anyagát beillesztettem magába a poszt törzs-szövegébe. Valószínűleg terjedelmi okokból a kommentek egy része az importálásba nem került be. Most én is külön adom közre az említett bejegyzésemhez tartozó, de az itteni publikálásból kimaradt hozzászólásokat.
2011-01-26 18:3241. büyük
Saját csapatán belül az embert a szaporodás, a férfi-nõ kapcsolat érdekelte. A szaporodás, a termékenység, a nemzés „kultuszának” hódolt kezdettől fogva, dehát ezt ma sem tekintjük vallásnak. A nõk gyűjtögettek, sőt, vadásztak is, ételt készítettek, gyógyítottak, ismerték a füveket, gombákat, gyökereket. Egyébként is kiemelkedõ fontosságuk volt, hiszen sokáig õk voltak az egyedüli tulajdonosok: övék voltak a gyerekek, ők alkották az elismert származási láncolatot. Számos, nõket ábrázoló rajz és kisplasztika tanúskodik a nagy szerepükrõl. Itt is az elõbbi megállapítás érvényes: nõket csak egy késõi korszakban, igaz, még a férfiak elõtt, kezdtek istenként tisztelni. Szobraik is akkor lettek vallási jellegűek. (Ugyanott.)
2011-01-26 20:1942. smirgli
@Carolus 37: Köszönöm, amit Platonra hivatkozva írtál: "szellemi mesterségek... érdemi ügyeibe szakmailag iskolázatlan, önhitt, vagy erőszakos kívülállók nem szólhatnak bele". Itteni 9. kommentem majdnem azonos értelmű: "hasonló tanulmányok érdemi kritikájához a mesterségbeli tudásuk zéró". Örülhet Platon :))
2011-01-26 20:2443. smirgli
Akad mai bölcselő is, akire felnézhetünk. Szemléleti kérdésekben az ő igazsága többet nyom a latban, mint akárhány millió ember véleménye. Például Jürgen Habermas.
2011-01-26 20:2944. smirgli
@büyük 40: Köszönöm, hogy idézted a vallás előtti társadalmakról szóló írást. Örülök, hogy a meccs csak pénteken lesz, így jutott erre időd. :)
2011-01-26 20:5245. talon
A jelenre vonatkozó áthallások miatt: MAGYARORSZÁG PARLAMENTJE FELÜLVIZSGÁLJA A MÉDIATÖRVÉNYT. Erre saját Alkotmánybírósága fogja kötelezni.
2011-01-27 08:2546. széna
A fő témához: a vallásos emberfogalom kimaradt a beszámolóból.
2011-01-27 16:2247. kalas
@széna 46: Szerintem jogosan hiányolod. Előbb még a vallást megelőző mágikus hiedelmeket jellemezte ugyanez a szerző (2006 végén).
A vadászatból élõ emberi csoportot a kialakuló tagolt beszéd segített összetartani. A közösség tagjai elemi szinten fogalmakat alkalmaztak, ítéleteket alkottak. Az állati értelemtõl az emberi észig jutottak. Az ész azonban nem foglya annak, ahogyan a természet létezik és egyáltalán létezhet. El tud szakadni attól és az emóciókkal szövetkezve a képzeletnek ad szállást. A fantázia sok féle hiedelmet teremtett. A kezdeti idõkben ezek csak egy-egy lelki gondra próbáltak válaszolni és nem rajzoltak átfogó világképet.
Most három fajta hiedelmet említek meg.
1. Az õsvadászok úgy gondolták, hogy a testet a lélek teszi élõvé. Amikor a legfõbb érzelmi feszültségük tárgya a halál lett, annak részbeni tagadására kerestek formulát. Megnyugtató volt az a hit, hogy a halál nem érinti a lelket, ami akkor csak különválik a testtõl. A halhatatlan lélek mai hitéhez hasonlóan az õsi halottkultusznak is ez az egyik fõ gondolata. A lelket az utóbbi szerint valamilyen anyagi rész hordozza: a lélegzet, a koponya, a vér, a csontváz, stb. A növényeknek, köveknek, hegyeknek is lelkük van: ezt hiszi az animizmus, ami még nem számol istenekkel. Elterjedt hiedelem értelmében némely tárgynak különleges hatalma, "maná"-ja volt, mint késõbb a bálványoknak, ereklyéknek, kegytárgyaknak, koronáknak.
2011-01-27 16:2948. kalas
2. A gyógyító munkát, a sebek ellátását a nõk végezték. A gyógyítás része volt az érzelmi ráhatás: énekeltek a betegnek, csakúgy, mint a csecsemõknek. Táncokkal, mimikával, egyéb gesztusokkal kísérték mindezt. Az ilyen, nem anyagi hatásokban való hitet fokozatosan kiterjesztették az élet sok területére. A mágia abból a hiedelembõl alakult ki, hogy a gondolatoknak, a szavaknak hatalmuk van a reális világ fölött. A mágiát utánozzák a jelenkori templomok szertartásai is. Az õsidõkben azonban a természet feletti erõkkel nõk rendelkeztek. Nagyon hosszú ideig nõk voltak a sámánok. Az embercsoport vezetését egy tapasztalt vadász mellett egy idõsebb nõi sámán látta el. Még a modern idõkben is, a megmaradt õshonos törzsek sámánjai nõi ruhát, maszkot öltenek, vagy ruhájukat nõi jelképekkel ékítik.
Forrás: http://italoblog.blogter.hu/104962/hiedelmek_honnan_jovunk_21
2011-01-27 16:4949. kalas
(Befejezés)
3. Az õstisztelet más, mint a halottkultusz. Azonos származású klánok, nemzetségek közös õseinek tisztelete kapcsolatot teremtett a csoportok között. Ez a kultusz nem mindenütt létezett és már a patriarchátus idõszakához visz át. A közös õs a totem, amelyet egy idõ után állat képében képzeltek el. Késõbb azonos totemje lehetett nem vérrokon csoportoknak, törzseknek, népeknek is. Példa rá a szarvas, a turul madár, a bárány, a galamb, amely szent lelket képvisel. Hajdanában a közös õs az apafigura jelképe volt. Totemrokont nem volt szabad megölni, totemrokonnal nem volt szabad házasodni. A tabu elsõdlegesen ezt a tilalmat jelentette. De idõnként éppen a tabu közös megsértése volt kötelezõ, például a totemállat ünnepi megölése. Olykor pedig a régi apafiguráé, vezetõé.
2011-01-27 18:1950. smirgli
Jók ezek a szemelvények, de valahol el kell vágni az ömlesztésüket. Itt. Igaz, hogy a poszt is egy reprodukció, ami így tanulságos módon kiegészült. Széna azonban még nem kaphatott választ. A nyugati vallásokra szorítkozva azt tudom neki mondani, hogy emberfogalmuk a teremtéstörténetből indul ki. A kb. négy milliárd hívet számláló távol-keleti vallásokról külön kellene beszélni.
2011-01-28 14:0751. Carolus
@smirgli 50: Én itt utóbb nem helyi szerzőt idéztem, hanem Platont értelmeztem, tavaly októberben pedig külön posztban Arisztotelészt. Gondolom, ezek beférnek a tanulóköri folyóiratba.
2011-01-28 18:0452. smirgli
@Carolus 51: Mi az, hogy! Annak a tanulókörnek a beszámolói nincsenek kötetbe fűzve, kiváltképpen nem így mutatkoznak ebben a blogban. Messze túlterjednek rajta. Folyóiraton - némi szójátékkal - én egy afféle iratfolyót értek, vagyis igényes ismeretszerzést szolgáló spontán blogfolyamot, amit másutt minőséget kereső áramlatnak neveztünk. Annak tudományos irányzatához nemcsak a fenti poszt járul, hanem például Kalas sejttani munkája és természetesen az antik gondolkodók általad művelt feldolgozása is. Az irodalomtörténet életkerekét inkább mások forgatják, kiváló eredménnyel.
2011-01-28 18:2953. Carolus
Ez az értelmezés nekem is megfelel. Annyit teszek hozzá, hogy a begyűjtött ismeretek közlése nem a beavatottaknak szól, hanem a tudni vágyó elfogulatlan érdeklődőknek.
2011-01-28 21:1054. smirgli
Jól van. Posztok a minőség-igényes áramlat szereplői, nem személyek. A sportszurkolás nem ide tartozik, de a szurkoló alkotmánytani esszéje, szép versidézete igen. Lényeges az elfogulatlanság. Például egy lelkiismeretes Biblia-filológiai tanulmány megüti a minőségi mércét. A Biblia pártagitációra használt értelmezése biztosan nem. Az őstörténész szakma eredményei igen, az ideológiai céllal torzított, tudománynak álcázott elbeszélések nem. A szépirodalom igen, de annak nem kritériuma a valósághűség.
2011-01-29 10:0655. kalas
@smirgli 54: Úgy is mondhattad volna, hogy az igényesebb ("szellemi") témákat művelők köre egyáltalán nem azonos a rendszeresen ide látogatók körével, vagy azokkal, akiknél te magad szoktál kommentezni.
2011-01-29 13:0556. smirgli
@büyük 40-41: Valahol itt van a forrásvidéke az érték érzetének és képzetének, melyből azután fogalom bontakozott ki. Az eledel megszerzése és a szaporodás volt az eredendő hordaérték.
2011-01-29 13:2257. smirgli
@kalas 47-49: Az érték általános, elemi formája: [0, 1]. A vallást megelőző százezer évben elterjedő mágikus szemléletnek a mindennapokon túlmutató értékei, idézett leírásod szerint: 1.lélek, szellem, 2.természeturaló szertartás 3. őstisztelet, tabu. Fő közvetítője, vezérlője a sámán. A sokkal későbbi ősmagyaroknál a táltos, aki különbözhetett a keleti sámánoktól, de egyértelműen ugyanazt a mágikus szemléletet képviselte. Akkor is, ha keresztény külsőségekkel ékesítette.
2011-01-29 19:4858. kalas
Ha az ember és a kultúra azonos dimenziójú fogalmak, akkor minden markánsan elkülöníthető kultúrkorszak viszonylag külön emberi minőséget jelent a fajon belül. Részben más volt a vadászatból élő, a letelepült, az ókori, középkori falusi, városi, majd a technikai civilizációban élő ember. Saját magáról alkotott fogalmai, értékei is változtak.
2011-01-30 09:3759. smirgli
@kalas 58: magától értetődik. Részben eltérő fontosságot, értéket tulajdonítottak a jelenségeknek. Kmn. értéken mindvégig az egyént a közösséggel összefűző "jó vagy rossz" megítélést és ennek fokozatait értem. Nem ide tartozik, hogy minden tevékenységnek és tárgynak van speciális értékrangsora is, amint pl. a bélszín értékesebb a lapockánál, vagy egy művészi kép egy mázolmánynál.
2011-01-30 14:4160. Carolus
@kalas 55: Például egy regény folytatásokban közölt fejezetei nyilvánvalóan a kreatív igényességgel készülő blogok közé tartoznak. Amivel nem azt akarom mondani, hogy valamennyien írjunk regényt. Nem is tudnánk, én aztán biztosan nem.
2011-01-30 17:2461. kalas
@Carolus 60: Általában sem a szerző, hanem a poszt megítélése fontos. Azonos szerző hol jót, hol rosszat írhat, természetesen. Egyszer kiváló technológiai ismertetést, máskor pedig tendenciózus propagandafilm kivonatát. Vagy tudatlan kinyilatkoztatást tesz a bankok tulajdonosi arányairól, amiről éppen te adtál érdemi és valósághű tájékoztatást.
2011-01-30 19:2562. smirgli
@kalas 58: A modern világ születésével a polgárosuló ember típusa terjedt el. Ennek irodalmi kifejezését a Goethe-posztokban igyekeztem jellemezni. A klasszikus, tisztességes polgárember képét egyebek között Thomas Mann állítja elénk.
2011-01-30 19:2963. smirgli
Tavaly összesen három poszt, kezdve a következővel:
http://foldszint2.blogter.hu/441307/kenyszer_veletlen_sors
De voltak régebbiek is.
2011-01-31 10:2764. smirgli
Az átvett poszt szerzője szerint az ember "igazi történetét csak a holisztikus művelődéstörténet képes leírni". Ezt vitatom annyiban, hogy átfogóbb képet ad az egyetemes történelem. Ennek a magva szerintem is az, hogy hogyan lett és fejlődött a kultúrlény.
2011-01-31 21:0965. kalas
49.-hez
Némelyek ma is őspogány jelképek alkalmazásával szokták kifejezni mozgalmuk hatalmi törekvéseit. A totemkultuszra Erasmus már régen ilyen választ adott: "Mások hadd fessenek pajzsukra oroszlánokat, sasokat, bikákat és leopárdokat, többet ér azok igazi nemessége, akik címereikre annyi képet tudnak ráfesteni, ahány szabad tudományt elsajátítottak".
2011-01-31 21:5566. kalas
Az idézet forrása: http://italoblog.blogter.hu/324563/felezer_eve_ezt_irtak_a_balgasagrol
(A szerző 17.hozzászólása.)
2011-01-31 22:0067. kalas
Ugyanaz a poszt idézi a Balgaság Dicséretéből (1509.) azt, ami szintén jellemző a fajtermészetre.
„A lélek működésének összes jelenségei szoros kapcsolatban vannak a testtel”, habár ennek a kapcsolatnak az ereje nem egyforma, vannak olyanok, melyek a többinél kevésbé kapcsolódnak a testhez. Minden emberi dolog magában hordja az ellentétét is, mint annak az ókori művésznek a szatírszobrai, melyek, felnyitva egy-egy isten képmását tartalmazták.
Aki felülről nézné az emberi zsivajgást, azt hinné, hogy legyek vagy szúnyogok nagy seregét látja, „akik egymással veszekednek és háborúskodnak; akik egymást csalják és fosztogatják..”
2011-02-01 08:0868. Carolus
@kalas 61: "Vagy tudatlan kinyilatkoztatást tesz a bankok tulajdonosi arányairól"
Ilyesmiről másokat kioktatónak alkalmasint célszerű megismerkedni pl. a Chase, a Morgan, a B.of America, a Barclays, a Nat. Westminster, a Banco Nazionale del Lavoro, a Deutsche Bank, az UBS és a Suisse Banc Corporation tulajdonosi szerkezetével, hogy csak néhányat említsek. Különben a kijelentése az OsZkár díjas polgármester tudásával lesz azonos szinten. Akkor is, ha értesüléseit információs csatornákból veszi.
2011-02-01 19:3369. kalas
67.-hez: Erasmusnak "egy másik művéből a „Beszélgetésekből” is idézek egy részletet: Fogadós:
Nézzétek a képet mellettetek bal felől: ott látjátok a rókát, amint szentbeszédet tart, de hátulról a csuklyájából liba dugja ki a nyakát. Odébb meg látjátok a farkast, amint gyóntat, de ruhája alatt kidudorodik az elrejtett bárány hátulja. Látjátok a majmot barátcsuklyában ülni a beteg mellett, egyik kezében a keresztet tartja, de másik keze már a beteg erszénye felé nyúl... Erasmus nemcsak keresztény tudós, az Újszövetség filológiailag pontos szövegének helyreállítója volt, hanem a visszaéléseket kérlelhetetlenül ostorozó humanista szellem legnagyobb alakja is. Ezért követte, a többi között, Janus Pannonius az ő bölcseleti hagyományát." (Ugyanonnan idéztem.)
2011-02-02 09:0870. smirgli
@kalas 69: A vallások előtti mágikus szemlélet elemeit az egyházhatalmi politika is jól fel tudta használni. Az ezzel szembeszegülő Erasmus az újkor elején összefoglalta azt, amit humánumnak nevezünk. Innen indult a mai korszerű értékrendhez Európa szörnyű tragédiáin át vezető út. Mégis, a téma miatt, javasolom, hogy maradjunk a fajtermészet fogalmi körében és az emberfaj kezdeti korszakaira jellemző társadalmi típusoknál.
2011-02-02 14:0571. kalas
@smirgli 70:
Jó, még csak egy idézet a világegyház hódításainak "az emberfaj kezdeti korszakaira jellemző" gyilkos vonásairól. Nem magáról a kereszténységről beszél.
„Továbbá, mivel a keresztény egyházat vérrel alapították, vérrel erősítették és vérrel növelték nagyra, ők is úgy hadakoznak fegyverrel, mintha a Krisztus többé nem is oltalmazná az övéit”. Háborújuk iszonyatos, mintha nem emberek, hanem vadállatok között folyna. (U.o) És ez még több mint száz évvel a Harmincéves Háború előtt íródott.
2011-02-02 19:2572. smirgli
A sorozat csakugyan foglalkozik egy-egy, ehhez hasonlóan kiemelkedő szellemi alkotással is. Ám az ember történetét és fogalmát (a kettő tulajdonképpen egy) a megfigyelő, leíró, regisztráló és kísérletező tudományok eredményeiből kiindulva igyekszik bemutatni. Kiváló írók, művészek koruk életanyagát desztillálva számos hasonló eredményt megsejtettek akkor, amikor a tudomány még gyerekcipőkben járt. Ez ugyanúgy a megismerés egyik forrása lehet, mint az őskorról a sziklarajz.
2011-02-03 11:5673. wik377
"Mai,korszerű értékrend."
Hmm...
Nyilván a "horda" értékrendje volt ezek szerint korszerűtlen,ahol is az emberek elemi létérdeke volt,hogy lehetőleg mindenki a tehetségének,és érdemeinek megfelelő helyre kerüljön.
A korszerű pedig az elidegenített,információk tömkelegétől összezavart mai ember,aki e késélen táncoló gazdaság önös érdekei mentén egy demokratikusnak hazudott korban a tudomány vallás híveként épp kezdené kapisgálni,hogy "primitív" ősének éneke igenis gyógyított?
2011-02-03 16:1374. smirgli
Ahhoz, amit a fajtermészetről korábban említett, a sorozat 26. bejegyzése még a következőket fűzi hozzá.
1. Farkasfalka, birkanyáj: az állatvilág egy részének az őskori emberrel közös magatartását a csapatélet testesíti meg. Ezt a négylábúaknál főképpen csak az érzelmeik kifejezése tartja össze, az embernél pedig inkább a jelképes kommunikáció. A csapatok egymással többé-kevésbé összetartó, az idegent félő, vagy támadó egyedekből állnak. Sok később létrejött szervezet (nemzetállami, katonai, vallási, politikai, szurkolói ) a maga hatalmi, eszmei és érdek-vezérelt funkcióinak betöltése végett az említett, az állatvilágból örökölt, a birkában és a farkasban egyaránt jelen lévő kettősséget használja ki. Felfokozza a részben természetes érzelmi kötődést a hasonlókhoz és idegenkedést a másféléktől. Ennek mélyén (embernél)ott van a szokott életmód megőrzésének vágya, a félelem az új, esetleg egy másik csoportra jellemző viselkedési formáktól.
2011-02-03 16:1875. smirgli
Ezzel az előzőek jövesztése után új tárót nyitottam: http://italoblog.blogter.hu/109943/csapatfuggo_honnan_jovunk_26
2011-02-03 16:2076. smirgli
Ugyanonnan: 3. A sapiensre jellemző kulturális készség alkalmazása tanulással sajátítható el. Ám az ember gyermekkorban egészen más módon tanul, mint más főemlősök: utánzás révén. Ennek az az oka, hogy éretlenebb állapotban születik, de összehasonlíthatatlanul nagyobb tömegű tudásanyagot kell elsajátítania. Közlemények szólnak főemlősök természetes élőhelyén végzett kísérletekről, amelyek azt igazolják, hogy az imitáció sajátosan emberi vonás. Közeli rokonaink, a csimpánzok inkább emulálnak: elsősorban egy cselekvés eredményét figyelik, aztán megpróbálják elérni a saját módjukon. A kis gyermek jóval hosszabb ideig hagyatkozik teljes mértékben az utánzó magatartásra. Ez később sokaknál a közösség, a csapatvezető tekintélyének való alárendelődésként felnőtt korban, de mintegy gyermekké regrediálva szintén megmarad. Mint ahogy a birkák mennek a vágóhídra az ivartól megfosztott, de ravasz vezérürü után.
2011-02-03 16:2277. smirgli
"Áttételesen mindez a véleményutánzás formáját ölti. A tömegkultúrát véleményvezér médiumok alakítják. A pluralitás itt nem számít helyénvalónak. Kisebb, elszigetelődő országokban jelentékeny hatású lehet a tömeg konformitásának zsarnoksága. A túlnyomó többség egy irányba húz és szavaz. Hol az egyik, hol a másik irányba. De sanda szemmel néz azokra, akik kilógnak a sorból. Fanatizmusának mértéke a valódi humán műveltséggel fordított irányban változik. A gyilkos indulatok jelképes megnyilvánulása a verbális agresszió. Olykor ez nem a tettlegesség elkerülésére szolgál. A szó erejénél fogva, elő is segítheti a későbbi romboló tetteket."
2011-02-03 16:4478. hukkk
?
2011-02-03 19:1479. smirgli
@wik377: A horda értékrendje, pl.30000 éve lehetővé tette a túlélést, tehát az akkori adott feltételek között korszerű volt. Nem csak énekléssel gyógyítottak, ismerték a füveket,stb. Pasztilla helyett ma is lehet zenét hallgatni, lelki bajon jobban is segít.
2011-02-03 19:1880. smirgli
Az idézetek (nem saját) őstörténeti kutatások eredményeit foglalják össze.A Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/G szakaszának (2) bekezdése szerint »Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak«.
2011-02-03 19:2181. smirgli
A mai világra történt kivetítés bőséges véleményalkotási lehetőséget nyújt, mivel az nem őstörténeti kutatás.
2011-02-03 20:5282. smirgli
A "Csapatfüggő" c. posztból átveszem még ezt a szemelvényt: 4. Az ősi embernek, mint tipikusan kisebb csapatokban (falkában, hordában) élő lénynek az egyik alapérzése és képzete a Sapiens majd kétszáz ezer éves történetének során a "mi együtt" volt. Amíg létezése beleolvadt a közösség életébe, nélkülözte a személyiséggé formálódás feltételeit. De később, így a modern korokban is, előfordulhat, hogy amikor tömegbe verődik, nem gondolkodik, hanem átveszi egy aktív kisebbség és az azt követők beállítását. Pontosan ezt használják fel a nagy létszámokat manipuláló szónokok, előadók.
2011-02-04 00:1283. hukkk
@smirgli:
Egy kicsit majdnem úgy tűnik mintha hinnél az evolúcióban. Vagy ez csak egy téves benyomás részemről?
2011-02-04 12:0084. kalas
A Homo Sapiens a korábban hitt 60-70 ezer évnél jóval régebben elhagyta Afrikát. Eddig ezt az valószínűsítette, hogy Indonéziában 74 ezer éves kőeszközöket találtak, Indiában pedig 60 ezer évesnél idősebb eszközökre bukkantak. Most Hans-Peter Uerpmann tübingeni régész és Simon Armitage, a londoni egyetem kutatója az Egyesült Arab Emirátusok területén, Jebel Faya közelében olyan, 125 ezer évvel ezelőtt megmunkált kőeszközöket talált, amelyeket csak a modern ember készíthetett el. Az itt meglelt primitív szerszámokhoz hasonlókat eddig csak Kelet-Afrikából ismertek a tudósok. A modern emberek kivándorlására egy másik példa az a 81–119 ezer éves eszközlelet, amelyet a mai Izrael területén találtak.
2011-02-04 15:3585. Carolus
Poszt:"öntörvényű, saját közegükben alkotó magasabb szellemi szférák." Köztük felsorolva: tudomány,teológia - magától értetődően külön-külön. Csak egy információk tömkelegétől összezavart ember keverheti a tudományt a vallással.
2011-02-04 16:2586. Carolus
@kalas 47: némely tárgynak különleges hatalma, "maná"-ja volt, mint késõbb a bálványoknak, ereklyéknek, kegytárgyaknak, koronáknak.- Az utóbbival kapcsolatos mágikus, totemisztikus hiedelmek reciklálása a Szentkorona Tan. Szerencsére az újabban felállt alkotmányozási konzultációs testületet Szájer vezeti, akinek mindenesetre több esze van annál, mint hogy ezt a tudományellenes nézetet alaptörvénybe foglalja. A korona jelkép lehet, közjogi szereplő nem.
2011-02-04 19:2087. smirgli
@hukkk 83: Az 1930-as években a darwini szelekciót és a mendeli öröklődés elméletét a modern evolúciós szintézis foglalta közös keretbe, kapcsolatot teremtve ezzel az evolúció egységei (gének) és az evolúció mechanizmusa (természetes kiválasztódás) között. Ez az erőteljes magyarázó és bejósló erejű elmélet a modern biológia rendezőelvévé, s a földi élet sokszínűségének és történetének tudományos magyarázatává vált.Az evolúció elfogadottsága tudományos közösségben általánossá vált.
Az idézett [80] alkotmányi szöveghely szerint is ilyen kérdéseket csak tudósok dönthetnek el. Ők eldöntötték, amit a két legutóbbi pápa is elfogadott, habár ez nem hit kérdése.
2011-02-05 14:2688. smirgli
@kalas 84: Az itt szóba hozott ásatásokon talált leletek sehogyan sem illeszthetők be az öt évszázados Supputációba. Annál rosszabb a leleteknek...
2011-02-05 17:0989. kalas
@Carolus 86: Tehát, szerencsére nem vagyunk azon a ponton, amit egy baljós előretekintés mutat. "A térség utolsó totemistái, vezérük vezényletével, korszakos jelentőségű alkotmányjogászok és klerikusok segédlete mellett megint megszállásra készülnek: a „szent” koronát az állami áhítat tárgyává készülnek avatni. Nagy lépés lesz ez, hiszen Európa utolsóként letelepedett államalkotó népét így újra visszavezetik a kezdeti helyzetbe: az utolsók közé."
2011-02-05 17:2290. kalas
A mi terünk is telítve van indulatokat vezérlő próbálkozásokkal, futószalagon ontott "őszinte emóciókkal", valójában tendenciózus hangulatkeltéssel. "A populista álnokság politikája felhasználja a múlt iránt feléledt posztmodern vágyfantáziákat, mozgósítja a „hagyománynak” nevezett hiedelmek körét, az archaikus közösség iránti nosztalgiát, és ezekkel szítja az állam és vele saját hatalmának mítoszát." Szemben áll azzal az elképzeléssel, mely szerint az állam a társadalom tagjainak valamiféle szerződésén alapul.
2011-02-05 17:2791. kalas
A társadalmi szerződés mint jogforrás helyett a történések sokkal inkább egy másféle eredetre utalnak:
„Egy tűz hevített bennünket: haza, táj, nyelv, énekek, közös szokások és történetek. A tűz helye körül táborozók őrizték a parazsat és szükség esetén, életükkel óvták – írja Hannes Böhringer (Pannonhalmi Szemle 2007/1.) – Ám meglehet, hogy rablók voltak, és az állam csak a legerősebb rablóbanda volt, erősebb, mint az összes többi együtt, és ezért képes arra, hogy némi biztonságról és rendről gondoskodjék."
2011-02-05 17:3192. kalas
A korona "körül kerengő fantazmák szerint a jeles műtárgy egyenesen az égből ereszkedett alá, ezért aztán hívei már papírmasé kópiája láttán is képesek révületbe esni.
...A totemizmust errefelé számosan a kereszténységből eredeztetik. Kétségtelen, hogy a totemtárgyak kultusza közvetlenül a kereszténység ún. „felvételéhez” kötődik. Ez azonban más, környező népekhez hasonlóan kényszerkeresztségek, vagyis többnyire tömeggyilkosságok közepette történt. Klerikusaik később e királyokat „szent” jelzővel ruházták föl és intézményes imádat kényszeres tárgyává tették. E bűntényeket a kereszténység terjesztésével, az „igaz hitre térítéssel”, s más efféle emelkedett érvekkel törekedtek igazolni, jóllehet Jézus egészen másról szólt; a „tanítványnyá tenni minden népet” (Máté evangéliuma 28,19) tanácsa ugyanis nem kifejezetten vérengzésre szólít föl."
2011-02-05 17:3493. kalas
Idézeteim forrása (89-92.): Az utolsó totemisták. Josef A. Tillmann, Népszabadság 2011. január 7.
2011-02-05 19:3694. széna
@wik377: 73 "a tudomány vallás híveként" fordulatot a vallás profanizációjának tartom.
2011-02-05 19:5495. széna
@kalas: 92 Bármely jelképes tárgyak külsőségeket hangsúlyozó kultusza földi érdekeket szolgál. Valamely stréber pozőr uralkodni akar saját nemzetén, amikor azt a szerepet játssza, hogy ő tiszteli a legjobban annak szimbólumait.
2011-02-06 13:0196. széna
Poszt:"A kultúra első rendben - szabálykövetés... egyben változatos lehetőségek tartománya is. Vagyis a szabadságé". Szabálykövetés és szabadság egysége tehát,de Italo fogalmazásában ez utóbbi konklúzió így nem szerepel.
2011-02-06 13:0897. széna
Pedig ugyanúgy ki kellene mondania, ahogyan ezt egy másik fogalompár esetében megteszi: "A konzerválás és az újítás egysége a kulturális folyamat".
2011-02-06 16:5398. smirgli
@kalas 65: Az oroszlán ikont viselőkkel eszerint már Erasmus sem rokonszenvezett.
2011-02-06 16:5899. smirgli
@kalas 71: Erasmus itt ugyanarról beszél, amiről 500 évvel később (92. kommented szerint) Tillmann.
2011-02-06 17:07100. smirgli
@kalas 90: "felhasználja a múlt iránt feléledt posztmodern vágyfantáziákat, mozgósítja a „hagyománynak” nevezett hiedelmek körét" - Mi mást csinálhat, ha nem tud a népnek is érezhető javulást felmutatni.
2011-02-06 17:13101. smirgli
@széna 94: Az önálló közegeket más okból is hiba összekeverni, ilyesmi a szilárd légnemű fordulat, csakúgy, mint a tudomány vallás kifejezés. Talán csak a szcientológusoknak tetszene.
2011-02-06 17:18102. smirgli
@széna 95: A jelképstréber nem tudja, vagy nem akarja a nemzet számos valódi teljesítményét felmutatni, ehelyett a saját hazafias érzelmeit teszi a kirakatba.
2011-02-06 17:20103. smirgli
@széna 96: Ezzel egyetértek.
2011-02-07 15:35104. széna
@kalas: 92 "kényszerkeresztségek, vagyis többnyire tömeggyilkosságok közepette".
Mindez régmúlt. A középkor és a korai újkor szó szerint "harcos" egyháza ma már nem létezik. Békét hirdet és gyakorol. Más terepen: a modern katolicizmus nem háborúskodik a természettudomány ellen sem. Elfogadja annak eredményeit.
2011-02-07 15:54105. Kósza
@széna:
A múltat meg nem történtté tenni nem lehet. A priusz a katolikus egyházon örökké rajta marad. No, meg a kétszínűség, amivel a szemben álló felek katonáit mindkét oldalon megáldották a világháborúkban.
2011-02-07 16:50106. Koczeka
@Kósza:
Kétszínűség...??? Talán átkozni kellett volna őket?
2011-02-07 17:36107. széna
@Kósza: 105 a katolikus egyházon
A harmincéves háborúban a protestánsok ugyanezt tették. A világháborúkban a német és angol protestáns felekezetek is harcra buzdították híveiket. Az elsőben az orosz pravoszláv pópák is.
2011-02-07 17:38108. Kósza
@széna:
Egykutya. Akkor a keresztény egyházak ...
2011-02-07 19:36109. smirgli
Megvolt a maguk háborút szentesítő szerepe, de a 20. sz-ban ezt már a nemzetállamnak alárendelve töltötték be. A háború igazolásának fő eszmei-érzelmi eszköze a vélt nemzeti érdek jegyében, nacionalista alapon az ellenséggel szemben felszított gyűlölködés lett. Minden hadviselő ország háborús uszítói (pl. az első világhborúban Mussolini) ezt élesztgették, ténylegesen a háborúból hasznot remélő vezető csoportok és rétegek érdekében.
2011-02-07 19:50110. smirgli
Itt többször érintettük értékek és alkotmányok összefüggését, másutt behatóbban foglalkoztunk ezzel.Fontos új beszéd a mi tanulókörünk szellemében:
Az alkotmányozás nem folytatható le addig értelmesen és eredményesen, amíg nem tudjuk, melyek azok az értékek, amelyek iránt a társadalom elkötelezett - jelentette ki Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke hétfőn Egerben.
Miközben alkotmányozó, vagyis kétharmados többsége van a jelenlegi kormánynak, az alaptörvényben szereplő szabadságjogok arra is szolgálnak, hogy a demokratikus többség akaratát korlátozzák. Vagyis ebben nem várható döntő változás - mondta.
Az évnyitót követő közéleti klubban az Alkotmánybíróság elnöke hangsúlyozta: nem ért egyet azzal a tézissel, hogy a jelenlegi alkotmány rossz, az új pedig tökéletes lesz. Emlékeztetett, hogy az alapjogi szabályozás kritériumait, mint a szabadság, demokrácia, emberi jogok, a jogállamiság elvei, a népszuverenitás, vagy a bírói függetlenség, nemzetközi joganyag, többi között ENSZ-határozatok tartalmazzák, illetve figyelembe kell venni az európai uniós szabályozást is. Ezek - a jelenlegihez hasonlóan - tartalmi részei lesznek az új alkotmánynak is - fűzte hozzá.
2011-02-08 14:40111. talon
@széna 12: Ha Isten Ostoros férge, akkor ki kell purgálni.
2011-02-08 19:36112. Carolus
@smirgli: "Az evolúció elfogadottsága tudományos közösségben általánossá vált.
...amit a két legutóbbi pápa is elfogadott, habár ez nem hit kérdése." 1.A tudományos közösség konszenzusa a mérvadó, nem néhány kutató álláspontja; 2. A Vatikán elfogadja, még konferenciát is rendeztek róla, amivel széna 104, kommentje is egybevág; 3. Néhány protestáns teológus és egyház tagadja. Amíg bármilyen partizánok ebből nem kezdenek politikai harcot, addig a kérdés a teológiai vita keretén belül marad és a tudományt, például az emberi szervek evolúciójának kutatását nem zavarja.
2011-02-08 21:07113. metál
@smirgli:
87
Ügyesen megkerülted a választ.
Nem a két pápa álláspontja, de nem is az evolúció-elmélet dogmáinak a tudományos körök egy részében általánosan elfogadott volta érdekel elsősorban.
Ezekről eddig is értesültem.
Engem a te nézeteid érdekelnek és az, hogy mered-e vállalni őket.
Ha sértőnek-, vagy a meggyőződésed intimitását tolakodóan-tapintatlanul feszegetőnek találod a kérdésem, akkor ne felelj rá.
2011-02-08 21:16114. metál
@Carolus:
112.
Amikor a pápák az evolúció-elméletet elfogadták, azzal egyúttal megtagadták a saját hitük forrását, a Bibliát, annak az eredetre vonatkozó kijelentéseit.
A Szentírás nem arról szól, hogy Isten eszköze az evolúció volt.
Az evolucionista vallás egy nagyon erőszakosan, agresszíven térítő vallás, haszontalan és megalapozatlan dogmákkal.
Jó volna, ha emlékeztetnétek majd erre a véleményemre amikor majd a Teremtő előtt állunk és meghallgatjuk az Ő verzióját is az eredetről.
2011-02-09 09:28115. smirgli
@metál: 113. Tévedsz, megírtam, hogy "ez nem hit kérdése." Elfogadásról lehet szó, vagy tagadásról. Hozzám intézett kérdésed tehát hibás. Amellett, hogy a személyes hit nem a poszt témája. Hogy a szerény személyem nézetei iránti érdeklődést mégis kielégítsem: magam is elfogadom a kutatóktól az evolúciós szintézis magyarázatát. Csak a tudós közösség dönthette el, kívülről nincs - vallási alapon sincs - beleszólás abba, hogy az evolúció - tudományos elmélet. A főáram és minden mérvadó fórum által általánosan elfogadott, nem a tudományos körök "egy részében" uralkodik. Kivételeket lehet találni. A posztnak, ahogyan én értelmezem, ember és kultúra elválaszthatatlansága a fő következtetése. Azt nem vitattad, legalábbis eddig.
2011-02-09 11:10116. metál
@smirgli:
-nem hit kérdése...
-a hozzád intézett kérdésem is hibás...
Hol rontottam el?
Mentségemre szolgáljon, hogy szándékosan tettem, amit tettem.;)
Vitathatatlan, hogy nagyon hatásosan próbálod összefüggésbe hozni a tudományt az evolúció-elmélettel.
Félre ne érts!
Nem akarom elvitatni azt a tényt, hogy nálam okosabb emberek érvelnek az evolúció mellett.
Épp ez a különös ebben az egész történetben.
Az emberiségnek talán az az egyik legnagyobb tragédiája, hogy a hangzatos, tetszetős érvelésektől és a zseniális értelmi képességekkel rendelkező tudós emberektől várja az élet eredetének, értelmének a magyarázatát...
Értékelem, hogy bátran felvállalod a nézeteidet.
Visszatérhetnénk majd még erre a témára egy-két év múltán?
Lenne kedved emlékeztetni engem ezekre a mai tudománytalan kijelentéseimre majd pár év múlva?
Megkérhetnélek erre?
2011-02-09 11:16117. metál
#115 Smirgli
Hadd mentegetőzzek még picit!
A "főáram" kifejezésedet sem vitatom.
A "mérvadó fórum" -ról pedig a relativitás-elmélet ugrik be nekem.
2011-02-09 17:16118. Carolus
"Ma már az is közhely, hogy a felvilágosodás korában megszületett tudományosság nélkül az emberiség története egylábú szék volna csupán. A gőz- és számítógép alaposabban megváltoztatta, sőt: felbolygatta életünket, mint bármelyik hadvezér vagy politikus. A találmányok nyomot hagytak a gondolkodásban, ízlésben, a mindennapokban más eszméket, elv