A 2. világháború oka: az 1. világháború utáni igazságtalan béke
25 hozzászólás Írta smirgli 1 éve
Ha nem is ilyen egyszerű a dolog, egy pár kérdésben Putyin fején találta a szöget.
Az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződés megalázta Németországot, és sok időzített bombát hagyott maga után, írta Putyin egy lengyel lapban. Ez értelemszerűen Trianonra is vonatkozik, de arról nem szólt, pedig annál nagyobb megalázást és időzített bombát nehéz elképzelni.
"Minden kétséget kizáróan, teljes joggal el lehet ítélni a Molotov-Ribbentrop paktumot" - írta az 1939. augusztus 23-án aláírt, titkos záradékában egyebek között Lengyelország felosztását rögzítő megállapodásról.
Putyin szerint a "nyugati demokráciák" megpróbáltak megegyezni Hitlerrel, hogy Kelet felé tereljék a náci diktátor agresszióját. Felidézte, hogy Nagy-Britannia és Franciaország már egy évvel a hasonló szovjet megállapodás előtt - 1938-ban - Münchenben szerződést írt alá a náci Németországgal. Szerinte a müncheni egyezmény következménye volt, hogy a Szovjetunió nem háríthatta el Németország megnemtámadási szerződésre vonatkozó javaslatát.
Megjegyezte azonban, hogy a II. világháború okait nemcsak a müncheni egyezményben kell keresni, hanem a versailles-i szerződésekben.
De mik voltak az I. világháború okai? Részben ugyanazok, mint a másodiké. Ezekről a közös okokról nem politikai nyilatkozatokból, hanem tudományos kutatásokból lehet tájékozódni.
2009-08-31 22:511. Kisdeli Imre
Háborúk az emberiség velejárója. Milyen nagyságban tör ki az a helyzetek függvénye.Az első és a második is valaminek a folytatása. Német-Francia évszázados vetélkedés hozadéka. Ami megosztotta évszázadokon keresztül Európát.
2009-08-31 23:352. smirgli
@Kisdeli Imre: Mindig a hatalmon levők kezdeményezik a háborút és viszik bele a közembert, és lelkesítik azért, amibe majd százezerszám belepusztul.
2009-08-31 23:503. Kisdeli Imre
Nemzetek közt kivetítve így működik.De mióta a világ a világ ez így volt. Mert az ember is csak az élővilág tartozéka.Talán ez bizonyítja legjobban.
2009-09-01 06:254. smirgli
Kinek volt az érdeke belépni ebbe a háborúba? Nem a nemzetnek, az biztos.
2009-09-01 07:265. talon
"nem politikai nyilatkozatokból, hanem tudományos kutatásokból lehet tájékozódni." Persze. "Háborúk az emberiség velejárója." Ez a kisded szöveg még csak nem is politikai nyilatkozat, hanem lapos filozofálás ahelyett, hogy rámutatna egy konkrét háború konkrét kezdeményezőire.
2009-09-01 07:296. talon
@Kisdeli Imre: (Az első világháborúról is:) "Német-Francia évszázados vetélkedés hozadéka." Az az ő ügyük volt, nem magyar ügy.
2009-09-01 08:357. Kisdeli Imre
talon[6]Sajnos az érdekszférák kialakultak már ekkor.Mi ugye mint a Monarchia tagja megszabott utunk volt a háborúhoz.
2009-09-01 08:408. Kisdeli Imre
talon[5] Ennek a küzdelemnek se eleje se vége.Mikor ki milyen okból kezdte az mellékes. Több évszázados vetélkedés ez a világuralomért. Most a második után már kicsúszott a kezükből ez a lehetőség.Európa már nem a világhatalom központja egyelőre.
2009-09-01 09:319. talon
@Kisdeli Imre: 7: "Mi ugye mint a Monarchia tagja..." Nem voltunk egyszerűen "tagja". Duális monarchia volt.A magyar politikai felső vezetés a legmagasabb szinteken egyenlőként vett részt a döntéshozatalban. Saját érdekében. Sohasem törődtek a nemzet 90%-át kitevő "buta parasztokkal", meg a "bunkó prolikkal".
2009-09-01 09:4110. talon
@Kisdeli Imre: "Mikor ki milyen okból kezdte az mellékes." Egyáltalán nem mellékes, különösen világháború esetében. A dinasztiával érdekegységben a magyar vezetés balkáni pozíciói és veszélyeztetettnek érzett déli nagybirtokai miatt lelkesedett a háborúért. Amint, anno Bosznia-Herc. annektálásárt is. Ez volt tragikus hadbalépésünk egyik előzménye. A magyar uralkodó réteg rövidlátó vezetői ekkor már messze gyengébbek és korlátoltabbak voltak Deák Ferenc nemzedékénél.
2009-09-01 17:1311. smirgli
@talon: /5:"..konkrét kezdeményezőire.." Én nem személyekre gondolok. A messze nem korszerű társadalom olyan vezetői réteget termelt ki, amely képtelen volt józanul számításba venni a háború realitásait a nemzet szempontjából. Főrendek, birtokosok, katonatisztek, plutokraták észjárásán a saját, rövidlátó kapzsiságuk uralkodott.
2009-09-01 17:2212. smirgli
@talon: /6: A "Német-Francia évszázados vetélkedés" sem jelentette azt, hogy 1914-ben Európának elkerülhetetlenül lángba kell borulnia. Ez az orosz-Habsburg (balkáni) vetélkedéssel és a német-török érdekekkel kombinálódva egy évtized alatt hozta létre a veszélyes helyzetet. Anglia hathatós manőverezései is kellettek hozzá.
2009-09-01 17:2413. smirgli
@Kisdeli Imre: /7: "megszabott utunk volt a háborúhoz". A történelemben nincs megszabott út. Itt is voltak előzetes útelágazások, melyeket választva, el lehetett volna kerülni a részvételt.
2009-09-01 17:2914. smirgli
@Kisdeli Imre: "évszázados vetélkedés ez a világuralomért. Most a második után már kicsúszott a kezükből ez a lehetőség" Igen, szerencsére. De vannak, akik a saját szájuk íze szerint átírnák a második történetét. Vagy harmadikat játszanak, ha egyelőre másként nem megy, hát virtuálisan.
2009-09-01 17:3115. smirgli
@Kisdeli Imre: /8: előző kommentem erre vonatkozott.
2009-09-01 17:3616. smirgli
@talon: /9: "a nemzet 90%-át kitevő "buta parasztokkal". Akiket szolgának használtak. Olvasandó pl.: Gulácsy Irén: Förgeteg, vagy Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert.
A tudatlan szolgákat könnyű volt háborúra lelkesíteni a "kutya Szerbia" ellen.
2009-09-01 17:4317. smirgli
@talon: /10: "déli nagybirtokai miatt lelkesedett a háborúért." A nagytőkés réteg ezen kívül a hadi megrendelések miatt. Ennek és a szélesedő kispolgári rétegnek a dinasztia iránti lojalitása összevegyült egy ténylegesen fejlődő hazafias érzéssel, amit a háborús propaganda szintén kiaknázott.
2009-09-01 17:5418. smirgli
Itt említem, hogy ez a bejegyzés és szerteágazó vitája a legutóbbi, aug.30.-i jegyzetem témájának a történelmi előzményeit tárgyalja.
2009-09-01 17:5519. smirgli
Ami ehun van: http://href.hu/x/9yj7
2009-09-01 18:5120. Carolus
Nem volt kár együtt nézni a kettőt. Egyik sem az ideológia/rendszer miatt tört ki. Mindkettő a németek körüli szövetség és a nyugati-orosz szövetség között folyt. Megdöbbenhetsz, de ebből a szempontból mellékes, hogy a 2. esetben a németeknél náci, az oroszoknál bolsi rendszer volt.
2009-09-01 19:0621. talon
@Carolus: A németek szövetsége mindkét esetben gyengébb volt a másiknál. A magyar uralkodó körök mindkét esetben a gyengébb szövetségbe léptek be. Ennek árát az egész ország fizette meg és ma is fizetjük.
2009-09-01 19:2022. smirgli
@talon: "a magyar vezetés balkáni pozíciói és veszélyeztetettnek érzett déli nagybirtokai miatt lelkesedett a háborúért." Korlátolt politikájával nem adott elég teret a kisebbségi kultúráknak, ehelyett erővel próbálta megzabolázni azok lehetséges anyaországait.
2009-09-02 19:3123. italo
@smirgli: (11) Az ország évszázadokkal elmaradott agrárviszonyai és anakronisztikus rétegszerkezete mellett a földre irányuló bírvágy jellemezte a politikában döntő szerepet játszó főrendek magatartását. A gyors iparfejlődés és polarizált gazdagodás is hozzájárult a görcsösen kapzsi területszerzési kívánságukhoz, mely a legkevésbé a területek lakosságával törődött. Az elszegényedett középnemesből rekrutálódó hivatalnoki, katonatiszti, dzsentroid életformájú réteg ennek a torzult, irreálisan nagyzoló, fennsőbbséget hirdető hódító törekvésnek tömegtámogatást nyujtott. Mindez a hadbalépési döntéseknek csak a "hajlamosító" társadalmi alapja volt. Maguk a döntések mindig az azokat meghozó testületek és személyek felelősségi körébe tartoznak.
2009-09-02 20:2324. smirgli
@italo: Attól az elittől a különböző nyelvi érdekek megértését sem lehetett elvárni. A kiegyezésig a magyar nyelvhasználat elterjesztése volt a feladat. Miután domináns nyelv lett, gondozni kellett volna a kisebbségi nyelvhasználatot, kultúrát, oktatást is. Kezdeti kísérletek után a politika ebben kudarcot vallott, sőt, inkább akadályozta, mint segítette. Ezzel a 19. sz. végétől fogva tápot adott az egyébként is erősödő elszakadási törekvéseknek.
2009-09-03 00:0025. smirgli
@smirgli: /24 "erősödő elszakadási törekvéseknek" - melyeknek végső alapja a duális monarchia túlélési képtelensége volt. Szembekerült a modernitással, amikor már európai soknemzetiségű államok fenntartása előbb-utóbb gyakorlatilag mindenütt lehetetlenné vált. Szétesése már létezésében kódolva volt. Ekkora magyar etnikumnak az anyaországtól való leválasztása azonban elkerülhető lett volna emberségesebb békeszerződés esetén.