Néhány blogger társammal másfél éven keresztül vizsgáltuk a jelenlegi kormányzati rezsim alkatát. Örömmel látom, hogy főbb megállapításainkra, bizonyára tőlünk függetlenül, mások is rájöttek. A József Attila Alapítvány gondozásában a napokban adták ki a „Kisikott forradalom” című tanulmánygyűjteményt. Lengyel László könyvbemutatójából (NOL 06.09.) idézek néhány, a mi következtetéseinkkel egybehangzó gondolatot.
Hangsúlyozza, hogy gazdasági és társadalmi viselkedésekről, értékekről és mechanizmusokról van szó.
Oligarchikus rendszer vagy rendszer oligarchákkal? - teszi fel a kérdést. Hajlik arra a válaszra, „hogy ez egy oligarchikus rendszerré vált, ahol már nem is korrupciónak nevezzük, amit annak szokás, hanem ez a természetes viselkedésmód.”
Káosz uralkodik számos vonatkozásban, egyet kivéve.
„Spontán és összevissza minden döntés a gazdaságról, spontán a kultúrharc, spontán és összevissza az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, a külpolitika – minden terület. A Rendszer kialakítása viszont összefüggő és végiggondolt. Nem hagytak egyetlen korábbi intézményt se lábon.
„Spontán és összevissza minden döntés a gazdaságról, spontán a kultúrharc, spontán és összevissza az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, a külpolitika – minden terület. A Rendszer kialakítása viszont összefüggő és végiggondolt. Nem hagytak egyetlen korábbi intézményt se lábon.
Minden helyen elfoglaltak mindent.”
„És világosan kiderült, hogy teljesítményalapú kormányzás itt nincs. Kifejezetten lojalitásalapú kormányzás folyik.”
A fenntartható növekedés négy alaptényezője hiányzik. Élőszóban előadott és szükségképp leegyszerűsítő fogalmazása szerint: 1.Nincs beruházás a Rendszerben, 2. nincs hitelezés a Rendszerben. Ebből következik, hogy 3. nincs fogyasztás a Rendszerben. És a negyedik, hogy nincs növekvő foglalkoztatás a gazdaságban. Ez egy nullához közeli növekedési pályát vetít előre., ami fenntarthatatlan az adósság szempontjából.
Az általa recenzált könyv szerzőinek némely állítását a baloldalon nem fogják nagyon szeretni, teszi hozzá. Az egyik ilyen: annak ellenére, hogy ilyen mértékű a kormányoldalnak a zuhanása, még sincs az országban leváltó hangulat. Ennyi hiba után lehetne, de nincs, mert nincs ellenzéki alternatíva.
