Előzmény: Gyurgyák János írja, hogy az elsősorban Eötvös József és Deák Ferenc által kidolgozott kompromisszumos magyar politikai nemzet fogalma nem talált kedvező fogadtatásra és „a századforduló magyar politikai elitje is egyre inkább egységes magyar nemzetállamban gondolkodott, és birodalmi lázálmokat kergetett. Ezt a koncepciót a Habsburg Birodalom gazdasági-katonai hatalma még fenntartotta, de amikor a Monarchia eltűnt a történelem süllyesztőjében, magával rántotta Szent István államát, a történeti Magyarországot is. A sors fintora, hogy ezt számunkra különös kegyetlenséggel tette, hiszen a trianoni béke nélkülözte az ésszerűséget, s még csak kísérletet sem tett arra, hogy igazságosabb határokat állapítson meg. Amire persze a "Mindent vissza!" bornírtsága s a politikai nemzet koncepció utáni űrt betölteni hivatott ezerfajta jobboldali és szélsőjobboldali kirekesztő, ostoba faji-etnikai nemzetfelfogások ugyancsak rossz válaszok voltak.”
Az Andrássy Gyula Egyetemen tartott legutóbbi ülésszak a fentiekkel összhangban kiemelt helyen foglalkozott a határon túli magyarság helyzetével és szükségesnek tartotta érdekeik erőteljes védelmét az Európai Parlamentben. Ugyanolyan erőteljesen hangsúlyozták (Oplatka, Schöpflin és mások) a trianoni határkérdés európai felvetésének ostobaságát. A nyugati országokban semmiféle hajlam nincs a trianoni határok problémájának újratárgyalására és csak veszélyezteti a határon túli magyarok ügyét ennek a témának a mesterséges és provokatív felmelegítése.
