Tervezet 2011. 03. 08.
A "Szabadság és felelősség" c. Rész I.-IX. Cikke
I. Cikk
2011-03-14 19:072. Carolus 
Ezek a rendelkezések általában megfelelnek az európai Alapjogi Chartának, melyet egykor ismertettem.
2011-03-14 19:503. büyük
Az igazi farba a bebetonozás.
A jelenlegi Ab- elnök mandátumának lejárta után fideszest választhatnak a taláros testület élére. Ez esetben akár 2019-ig is az Ab elnöke lehetne.
A Legfelsőbb Bíróságot pedig átnevezik Kúriává, ezzel elvi lehetőség nyílik arra, hogy a Kúriának új, a kormánytöbbségnek tetsző vezetője legyen Baka András helyett.
Az ügyészség esetében Polt Péter 2019-ig biztosan hivatalban maradhat, és esetleg folytathatja, akár egészen 70 éves koráig.
A mostani 6 évről 9 évre emelik a jegybank elnökének megbízatását. Vagyis: a 2013-ban, Simor András hivatali idejének lejártakor a miniszterelnök által vezetőnek javasolt személy 2022-ig kapna mandátumot.
Az Állami Számvevőszék elnökének megmarad a 12 éves mandátuma, a tavaly megválasztott Domokos László is 2022-ig állhat az intézmény élén.
A Költségvetési Tanács élére pár hete kinevezett Járai Zsigmond elméletileg 2017-ig vezetheti az intézményt.
Átneveznék az állampolgári jogok országgyűlési biztosának intézményét, ami elvi lehetőség Szabó Máté eltávolítására.
2011-03-14 21:264. Carolus
2: Ismertettem: http://carolus.blogter.hu/371676/europaiak_vagyunk
(26-29 sz.saját hozzászólásaim.)
2011-03-15 16:115. talon
A hatalom kisajátításának lélektani előzményeit és feltételeit Magyar Bálint összegezte (NOL.03.15.)
"Az önreflexió hiányából következő tanulás és megújulásképtelenség e versenyre épülő világunkban mind az egyénnek, mind a közösségnek leküzdhetetlen hátrányt jelent.
Az önmagáért vállalt felelősséget feladó, magát az állami gondoskodásra bízó nemzet és egyén számára nélkülözhetetlen a meseszerű narratíva arról, hogy ki és miért tette tönkre sorsát és lopta el szerencséjét. A parttalan önfelmentéstől pedig egyenes az út az indulati bűnbakképzéshez: idegen szívűek, komcsik, bankárok, oligarchák, offshore-lovagok, liberálisok, zsidók, melegek, cigányok, sőt lehet bárki, akár a nem is létező pirézek (akikkel szemben a lakosság kétharmada elutasító, Tárki, 2007). Ők mind-mind okolhatók a saját szerencsétlenségünkért. S ha a politikai elit nem vállalja, hogy tudatosan szembemenjen e bennünk élő önfelmentő ösztönnel, hanem hol harsányan, hol csak kikacsintva erősíti azt, akkor a politikában és a közéletben egyaránt felszámolódik az értelmes beszéd és az egymás iránti – bár kritikus, de mégiscsak – méltányos viselkedés kultúrája.
A Fidesz felismerte az önfelmentésben rejlő, a saját sorsunk alakulásáért másokat okoló, pszichológiaiból politikaivá konvertálható erőt, és erre tudatosan épített. Vezetői nem idegengyűlölők, rasszisták vagy antiszemiták, hanem cinikusak: ha ilyen indulatokkal kell kikövezni a győzelemhez vezető utat, megteszik. A Fidesz kommunikációját 2002-től már nemcsak esetlegesen, hanem rendszerszerűen meghatározó karaktergyilkosság és bűnbakképzés (azaz a politikai ellenfél stigmatizációja és kriminalizálása) nem más, mint a populizmus hasznosítása útjában álló akadályok lebontásának eszköze."
2011-03-15 16:477. talon
@wik377: Igen. Az elődök hibái - a Fidesz mázlija. Van mázlista, aki elhiszi a saját zsenialitását.
2011-03-16 10:518. évi.
"Alapesetben egy alkotmány kijelöli a hatalom határait. Általában akkor, amikor a társadalom (vagy egy része) eszközökhöz jut, hogy rendezze a hatalmakkal a küzdelem szabályait. Vagy újakat adjon. Az Aranybullában a köznemesség kikötötte magának az ellenállás jogát a királyi önkénnyel szemben. A későbbi alkotmányerejű törvényszövegekben a magyar nemesség a király ellenében rögzítette a maga adómentességét, egyben jobbágyai örökös alávetettségét. 1989-ben az állampárttal szemben a többpárti demokrácia szabályrendszere vált az alkotmány részévé. Most a hatalom vesz vissza jogokat a társadalomtól. Az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét mindenkitől, aki nem része a hatalmi mechanizmusnak, az önigazgatás jogát például a bíráktól, csonkolja az állampolgárokat képviselő ombudsmani intézményt, miközben az AB jogainak szűkítését is alaptörvénybe iktatja. Cserébe mindenki közjogi előnyöket kap, akitől a Fidesz hálát remélhet. Így – egyelőre elvi lehetőségként – szavazati jogot a határon túliak, ráadásvoksot a gyermekes családok."
Érdemes végig olvasni az egész cikket:
http://href.hu/x/etwq
2011-03-16 12:209. smirgli
@évi.: De jó cikk! Török Gábor is szól:
"Alkotás vagy gátlástalanság? - kérdeztem a már többször emlegetett tavaly júliusi cikkemben. Most úgy tűnik, hogy pontosan az a politikai esemény, amely korábban a leginkább alkalmasnak látszott az alkotás, a teremtő cselekvés bemutatására, demonstrálhatja legvilágosabban a más véleményeket rutinból ignoráló, akarnok egyoldalúságot. Rossz, ha így történik: az országnak biztosan, de szerintem hosszú távon a kormánynak is" - írja blogjában Török Gábor. (NOL. 03.16.)
2011-03-16 13:2010. évi.
@smirgli: Na igen, Török Gábor is jól látja, sajna...ez hosszú távon mindannyiunknak rossz, bele se merek gondolni mennyire.
Én nem ezt akartam kilencvenben, pedig hogy örültem akkor...még olyan lelkes voltam, és minden elszállt.
2011-03-17 20:1611. Mne
@Carolus 1: A korábbi változatban nem így szerepelt, hanem: "Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza."
(Mint tavaly blogomban megjegyeztem, nagy hiba volt kihagyni az államszervezet és a vallási szervezetek közti viszony lényegének elvi meghatározását. A kettő összefonódása fölött eljárt az idő. Szétválasztásuknak van egy minimuma, lehetséges egy közepes mértéke, vagy maximális mértéke, mint Franciaországban és az USÁ-ban. A választás számos meggondolástól függ, de nem lehet úgy tenni, mintha ez a probléma nem létezne, vagy nem az alkotmány illetékességébe tartozna.) Ennek a kifogásomnak a jelen tervezet helyt adott. Jól tették, mert alapkérdésről van szó!
2011-03-17 20:3612. Mne
Erre a tavalyi bejegyzésemre hivatkoztam:
http://memory.blogter.hu/452655/alkotmanyunk_vazlata_nem_papirrongy_frissitve
Ott megjegyeztem, hogy máris a szép elveknek sokban ellentmondó gyakorlat alakult ki.
2011-03-17 21:4513. smirgli
Néhány további Cikk:
X. Cikk
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhet középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi
támogatásával biztosítja.
XI. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzésével mindenki köteles hozzájárulni a közösség
gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik arra, hogy megteremtse annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
XII. Cikk
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen
és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(A fentiek a szociális jogok bizonyos fokú gyengítését jelentik.)
2011-03-17 21:4914. smirgli
Folytatás:
XIII. Cikk
(1) Magyar állampolgárt Magyarország területéről nem lehet kiutasítani, és külföldről bármikor hazatérhet.
Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra
ítélik, kínozzák, illetve más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet– kérelemre menedékjogot
biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
XIV. Cikk
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,
fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is
segíti.
XV. Cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelel testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van ahhoz, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
(Új rendelkezés a szülőkről való gondoskodás kötelezettsége.)
2011-03-17 21:5115. smirgli
További folytatás:
XVI. Cikk
(1) A munkavállalók és munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára, és más közösségi célokra is figyelemmel – egymással együttműködnek.
(2) A törvényben meghatározottak szerint minden munkavállalónak, valamint ezek szervezeteinek joga van ahhoz, hogy tárgyalást folytasson, és annak eredményeképpen kollektív szerződést kössön, érdekei védelmében együttesen fellépjen, vagy munkabeszüntetést tartson.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVII. Cikk
(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
XVIII. Cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetén a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személy, közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával, és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
XIX. Cikk
(1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez.
(2) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti el.
XX. Cikk
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
A blogtéri vita első 46 hozzászólását beillesztettem ide.
2011-03-18 10:0916. Mne
A poszt elején idézett első Cikk (3) bekezdése a korábbi szabályozási koncepcióban sokkal merevebb volt, jóval több korlátozást nevesített.
"8.
Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásának mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. Az alapvető jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy az bárki számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely más zaklatására, jogainak és szabadságának megsértésére vagy az Alkotmányban meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul."
2011-03-18 10:2017. Mne
Más a családra vonatkozó fogalmazás is. Emiatt idézem a korábbi szabályozási alapelvek egyik pontját:
"7.
Az Alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége."
Az új tervezet Alapvetésében ez áll:
"K. Cikk
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint a férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
*Már nincs szó "legalapvetőbb és legtermészetesebb közösség" - ről.*
2011-03-18 14:3818. smirgli
@Mne 17: Az pedig az adott frontszakasz teljes feladását jelenti, hogy "valamint" a családot védi, és nem a házasságon alapuló családot. Védi tehát a házasságkötés nélküli családot, vagyis a bejegyzett élettársi kapcsolaton alapulót is. Sőt, fogalmazása a mindenféle bejegyzés nélküli családra is kiterjed. Külön törvény meghatározhatja, hogy pl. ötéves (tízéves) együttélés már családnak számít, mindenféle papír nélkül.
2011-03-18 20:1119. Carolus
Az Alapvetés általam másutt bírált Q. Cikke alapján mindent az anakronisztikus bevezetés alá lehet rendelni és evvel semmissé tenni.Korai lelkendezni a tervezet EU konform jellege miatt. Az alapvető jogokra vonatkozó szabályok csak a kommunikációban egyeznek meg az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltakkal. A charta számos garanciális szabálya kimaradt a tervezetből (pl. 8., 11., 21., 27., 30, stb. cikk). A tervezet a személyes adatok védelme körében nem tartalmazza a célhoz kötött adatkezelés követelményét, a véleménynyilvánítás szabadságának deklarálása nem jár együtt annak a követelménynek a megfogalmazásával, miszerint a tömegtájékoztatás sokszínűségét biztosítani kell, a munkavédelem szabályai között nem található meg az indokolás nélküli elbocsátás tilalma, a gyermekvállalás miatti elbocsátás tilalma, valamint az elbocsátás előtti meghallgatás kötelezettsége sem. A tervezet nem mondja ki, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet a jogalanyok számára kötelezettséget megállapítani. A szociális biztonsághoz való jog már nem lesz alapvető jog.
2011-03-19 08:0920. Carolus
Monoton suttogás hallatszik: egy síma, egy fordított. Mi ez? http://carolus.blogter.hu/463331/kot_a_beton
2011-03-19 16:1621. évi.
Az Alkotmánybíróság, illetve az ügyvédi kamara elnöke élesen bírálta a kormánypártok koncepcióját:
http://hirszerzo.hu/belfold/20110318_birosag_alkotmanybirosag_alkotmany
2011-03-19 17:2722. smirgli
@Carolus 19: A gumiformulák, pl. állami kötelesség helyett "törekvés", alkalmasak az embervédelmi közeg felhígítására. A szociális védelem részben ma is formális és irracionális, ami bizonyos változtatást indokolttá tesz.
2011-03-19 17:2923. smirgli
@Carolus 20: Elolvastam, tetszett. Az előkészített zsaluzatba számos egyéb helyen is öntenék a transzportbetont. Vagy már be is csurgatták.
2011-03-19 17:3424. smirgli
@évi. 21: Köszönettel vettem és mindjárt idézem.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke Baka András LB elnökhöz hasonlóan "több ponton bírálta a Fidesz-KDNP által benyújtott alaptörvény-tervezetet. A hagyományok ápolására ő is kitért elődadásában: szerinte mostanság „archaizálási hóbortról” beszélhetünk.
Az Ab elnöke indokolatlannak, elfogadhatatlannak és példanélkülinek nevezte, hogy a kormánypártok által még tavaly novemberben elfogadott hatáskörcsökkenés – azaz, hogy a költségvetési kérdéseket az Ab csak alapjogi szempontból vizsgálhatja – benne maradt az új alaptörvény tervezetében."
2011-03-19 18:0625. széna
@smirgli 22: Humánus szellemben. Nem így:
"... az ember kaparjon, gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér. Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem." - egy most nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint egyebek mellett ezt mondta Hódmezővásárhely közgyűlésén Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője.
2011-03-19 19:0527. széna
Az alkotmánytervezet hitvallásnak szánt bevezetése temérdek zavarosságot rejt. Gerő András így próbálja feloldani az egyik problémát:
A probléma feloldása az lenne, ha a Szent István érdemeit taglaló mondat így szólna: államalapító királyunk hazánkat a keresztény Európa és így az antik-zsidó-keresztény kultúrkör részévé tette...
A kultúrkör fogalmának beemelése más előnyökkel is járna. Közösséget teremtene a szerepet magáénak valló többi néppel... A kultúrkör fogalma értelmezhetővé tenné a belőle következő, a századok során egyre szekulárisabbá váló sokszínű magyar kultúra integrálását is.
A szövegezők azt írják: „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”. Megítélésem szerint ez is zavaros így. A nemzet szó tartalma sokat változott az évszázadok során. A XIX. század első harmadáig túlnyomórészt a kiváltságoltak önmagukat nevezték nemzetnek, és csak utána terjedt ki a nemzetfogalom mindazokra, akik magukat magyarnak vallották, vallják.
A kereszténység univerzális meggyőződés, nincs köze nemzeti tartalomhoz. Helyesebb lenne azt írni: elismerjük a kereszténység állammegtartó szerepét. Ez annál is inkább indokolt, mert hosszú évszázadokon át az állam, illetve az uralkodói hatalom igazolását Istentől származtatták, s ebben a konstrukcióban az egyháziasságnak kiemelkedő szerepe volt...
2011-03-19 19:1028. széna
Gerő azt is kifejti, hogy mit kell történeti, illetve történelmi alkotmány alatt érteni.
A történeti alkotmány a rendi alkotmányosságot jelenti. Azt, amit a magyar rendiség önnön jogainak biztosítására és a felújuló abszolutista szándékok kivédésére évszázadokon át értelmezve és átértelmezve kialakított, magáénak vallott és eszközül használt. Werbőczi István 1517-ben megjelent és a maga teljességében hivatalosan törvénnyé nem tett törvénykönyve volt a történeti alkotmányosság fő öszszefoglalása. Tartalmazta többek között a nemesi adómentességet, az egy és ugyanazon nemesi szabadság elvét (azaz hogy személyében a köznemes egyenjogú az arisztokratával), a jobbágyság röghöz kötését, az előjogok világát.
A magyar reformkor egyik nagy tette az volt, hogy lebontotta a kiváltságokra alapuló alkotmányos elveket és működést. Ahogy ők mondták: be kell emelni a népet az alkotmány sáncai közé. Megtették.
A rendi alkotmányosság – más néven történeti alkotmány –, akárhogy is nézem, a jogegyenlőtlenség alkotmánya volt.
A mostani alkotmánytervezet – egy kivételtől, a plurális választójog lehetőségétől eltekintve – a jogegyenlőségre épül. Fogalmilag teljesen érthetetlen, hogy a jövendőbeli alkotmány keretei közé tradícióként, értelmezési keretként miért kell beemelni az előjogokra alapozódó világ jogi szemléletét.
A történeti vagy történelmi alkotmány kifejezést szerintem teljesen ki kellene hagyni.
2011-03-19 19:1729. széna
Előbbi kommentem idézet volt Gerő Andrástól. A történész így folytatja:
"Kissé szürreális, hogy az oszmán-török megszállással, illetve a Habsburg abszolutizmussal szemben több száz év késéssel, 2011-ben közlik, miszerint nem ismerik el a rendi alkotmány felfüggesztését. S azt is tudtunkra adják, hogy az 1944 és 1990 közti időszakot is – megint csak utólag – semmisnek tekintik.
Ha egy nemzedéket harminc évnek veszünk, akkor a magyar állam megalakulása óta 34 nemzedéknyi idő telt el. Ha nem Mohácstól (1526), hanem 1541-től, Buda török általi elfoglalásától számítjuk a középkori magyar állam bukását, akkor is körülbelül 14-15 nemzedék munkáját, erőfeszítéseit, energiáját tessékeljük ki a magyar történelemből – miközben a szövegben már közöltük azt is, hogy „büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre”.
Minő önellentmondás! Ami persze nem véletlen, hiszen ez az egész úgy abszurd, ahogy van.
Megítélésem szerint a történelem, s így a magyar múlt is oszthatatlan egész, amit csak onnan lehet folytatni, ahol éppen tartunk. Nem mazsolázhatunk történelmünkben, mert minden eleme a miénk; a siker, a szégyen, a jó, a rossz is. Legföljebb abban dönthetünk, hogy mit folytatunk, milyen tradíciót vállalunk. Éppen ezért én az alkotmánytervezetbe olyan szövegrészt tennék be, ami a múlt oszthatatlanságáról és a választás felelősségéről szól."
2011-03-20 08:0630. smirgli
24.hez: Szóvá tették a bírói kar bizonyos fokú háttérbe szorítását is.
2011-03-20 08:0831. smirgli
@széna 25: A fogalmazás egyéni, a szemlélet felülről sugalmazott.
2011-03-20 08:1132. smirgli
@Kósza 26: Az ilyen őszinteség az őszintének káros, a többieknek hasznos, mert segít tisztábban látni.
2011-03-20 08:1833. smirgli
@széna 27-29: Gerőnek ezek a megállapításai csatlakoznak a virtuális tanulókörünkben tavaly nyár óta legalább tíz ember által hangoztatott értékeléshez. Elemzése megüti a minőségi mércét. A "hitvallás" nem.
2011-03-20 18:2034. széna
@smirgli 32: Időközben bocsánatot kért, különben is manipulálták a felvételt, különben is csak arról beszélt, hogy az önkormányzatba ne kerüljenek be szegények.
2011-03-20 20:2235. Mne
@széna 34: "az ember kaparjon, gyűjtsön" mint ezt a 25. sz. kommentben idézted. Rendben van az is, hogy ily módon vagyont szerezhet. Tisztelet a kivételnek, de az újgazdag vidéki középosztály és túlzottan ambiciózus fiatalpolgári szócsövei ezt egyben morális fölénynek tekintik, melynek magaslatáról lenézhetik a szegényeket.
2011-03-20 20:3336. széna
@Mne 35: A vagyontalanoknak is voltak szószólói, legalábbis régebben. Ilyen volt Táncsics, akinek kiszabadítását Petőfi vezette és ezt jogos büszkeséggel említette a blogomban most teljes terjedelemben reprodukált versében.
2011-03-20 21:0037. Carolus
@széna 36: Jó, hogy teljes terjedelemben, mert a sajtószabadságról szóló részei, láthatólag nem voltak ínyére a minapi hivatalos ünnepségeket rendező propaganda központnak.
2011-03-20 22:3838. smirgli
@Mne 35: "morális fölénynek tekintik, melynek magaslatáról lenézhetik a szegényeket." Ez eszmei igazolást is próbálhat adni a jobb módúakat támogató pénzügyi konstrukcióknak, a szociális háló gyengítésének. Az indokolatlan szociális kiadásokat valóban vissza kell fogni, de nem a ténylegesen rászorultak kárára és nem ilyen visszataszító ideológia alapján.
2011-03-21 08:2439. büyük
Komcsi propaganda.
2011-03-21 10:4940. Carolus
@széna 36: "Táncsics, akinek kiszabadítását Petőfi vezette"
Ők és bartaik később is ellene szegültek az alkotmányos folytonosságot megtestesítő Szent Korona jegyében regnáló király parancsainak. Nem a koronás alkotmányos folytonosságot, hanem a trónnal szembeszegülés folytonosságát gyakorolták akkor is, amikor Európa már csendes volt.
2011-03-21 10:5041. Carolus
*barátaik
2011-03-21 11:0642. Carolus
A márciusi ifjúság a franciák hármas jelszavát választotta. Nálunk ezek helyett tennék a fő helyre, formálissá váló hitvallásként az olyan szólásokat mint hűség,hit,szeretet. Hűség az "alkotmányos folytonosságot megtestesítő" Szent Koronához? Őfelségéhez?
2011-03-21 15:5843. talon
@Carolus 40: A Szent Koronában megtestesülő alkotmányos folytonosság helyreállításának néhány színhelye: Világos, az Újépület sarka és Arad.
2011-03-21 18:0344. talon
@Mne 35: "az ember kaparjon, gyűjtsön" A mostanában dicsőített ambiciózus kisvállalkozónak ez a szellemi horizontja. Amikor a francia forradalomban a nacionalizmus plebejus hordozójaként időleges hatalomhoz jutott, megvadult és mindenkit ezen a szinten akart egyenlővé tenni. Lenyakaztatta az arisztokraták, majd a nagytőkések, azután a bérmunkások képviselőit. Végül pedig a saját vezetőit, és át kellett engednie a hatalmat a nagypolgárság nyílt, leplezetlen uralmának. Majd a diktátornak.
2011-03-21 19:1645. talon
A '48-as magyar forradalomban a nacionalizmus plebejus hordozói nem vadultak vérszomjas utcai csőcselékké, mint anno a franciák, hanem radikális kisebbségként Petőfiék hívei maradtak. A Kossuth által joggal képviselt parlamentarizmus külső ellenzékeként. Ama parlamentarizmus hagyománya nem fér bele az alkotmány Szent Korona által képviselt folytonosságának erőltetett koncepciójába. A nép jobban tudta, mert Kossuth apánkról énekelt.
2011-03-22 11:0846. Mne
Ennek a virtuális tanulókörnek az álláspontjával nagyban-egészében megegyezik dr. Bíró Endre jogász véleménye: http://href.hu/x/evr1
2011-03-14 19:041. Carolus
"Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek."
Helyes! "Egyházak, illetve vallási közösségek" lenne a pontosabb, mert nem mindegyik tekinti mag egyháznak.